Szenzációként járta be a könyves közélet valamennyi lapját a Telegraph internetes kiadásában megjelent hír, miszerint radarvizsgálattal kutatják meg William Shakespeare sírját. A merész radarkezelők állítólag annak dacára vágtak bele a kockázatos vállalkozásba, hogy a bárd személyesen átkozta meg mindazokat, akik csontjait megbolygatják. De hát tegyük föl a kérdést: miféle bolygatásra képes egy radarsugár?

Átok és bolygatás
Ha Shakespeare maga fogalmazta átkait nem is kell komolyan venniük a kutatóknak, az mindenesetre tény, érdekes tény, hogy jó négyszáz esztendeje senki sem nyitotta föl a Stratford-upon-Avonban lévő Szentháromság-templomban 1616-ban lezárt sírboltot. A tizenhetedik század elején azonban annál többször nyitogatták a sírt, ugyanis Shakespeare mellett feleségét, Ann Hathaway-t, Suzanna nevű lányát, vejét, John Hallt, valamint Thomas Nash-t, a drámaíró unokájának első férjét is itt helyezték örök nyugalomra. Ha nem volna kegyeletsértő, akár azon is elmélkedhetnénk, hogy akkor végső soron ki bolygatta meg a költő csontjait? Mert azt nehéz elképzelni, hogy az újabb és újabb temetések során bolydítatlanul maradhattak volna a bárd hamvai…

High-tech radarvizsgálat
Ha nem is csak erre, de tulajdonképpen erre is kíváncsiak azok a dokumentumfilmesek, akik a közelmúltban engedélyt kaptak a sír radarvizsgálatára, persze szigorúan a kripta fizikai megbolygatása nélkül. Most a csontanyag mellett azt is vizsgálják, vannak-e a koporsókban tárgyi mellékletek, esetleg ruhamaradványok, gombok, csatok. Abban mindenesetre biztosak a kutatók, hogy a radarvizsgálat segítségével sok minden kiderülhet a családi sírboltról.
A vizsgálathoz egyébként olyan radartechnológiát használnak, amelyet leggyakrabban a temetőkben található jelöletlen vagy még ismeretlen sírok feltérképezésére fejlesztettek ki. A high-tech radarvizsgálat segítségével állítólag mindent megtudhatnak a koporsók méretéről, alakjáról és alapanyagairól is.
Persze nem először merült föl a sír vizsgálatának ötlete. Tavaly többen is javasolták Shakespeare koporsójának fizikai exhumálása. Volt, aki a feltárás várható sikeréről beszélve III. Richárd angol király sírhelyének emlékezetes megtalálását hozta fel példaként. A döbbenetes lelet annak idején egy épülő autóparkoló alól került elő, és sokáig vitatták, vajon a Shakespeare által is megörökített király csontjait lelték-e meg. Itt azonban – érveltek akkoriban, semmi kétség nem övezné a feltárást.

Tavasszal a képernyőn
A tényleges kihantolásból – talán a régi átoktól tartva – végül nem lett semmi, de a Szentháromság templom szóvivő az újságnak elmondta, valóban megtörtént a sír felmérése, majd hozzá fűzte: „A Szentháromság-templomban csak a plébánia kifejezett engedélyével kerülhet bármiféle kutatásra vagy vizsgálatra. Az ilyen engedélyeket azonban mindig esetenként bírálja el a templom, mint ahogyan azt is, milyen titoktartási kötelezettség terheli a feleket. Ez alkalommal mi sem mondhatunk mást, mint azt, hogy a vizsgálat eredményei láthatóak lesznek a Channel 4 tavasszal bemutatandó dokumentumfilmjében.”
A vizsgálat végső eredményeit várhatóan még a nyárra tervezett Shakespeare Világkongresszus előtt nyilvánosságra hozzák. A nagyszabású eseményre mintegy ezer Shakespeare-kutatót várnak. A Shakespeare halálának 400. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezések, ünnepek és más programok sorába illeszkedő kutatást tudósok, színházak és műsorszolgálatok is támogatják, remélve, hogy új információkkal szolgál majd Shakespeare életéről.