Megint jönnek a marslakók
Egy év múlva, 2017 januárjában jelenik meg H. G. Wells A világok harca című méltán népszerű science-fiction regényének folytatása. Az angol Stephen Baxter által jegyzett The Massacre of Mankind című regényben Wells történetének marslakói újra megszállják a Földet, tanulva immár az első látogatásukkor elkövetett hibáikból. A Gollancz kiadó 2017. január 19-én jelenteti meg a művet nyomtatott és elektronikus formában.
Invázió
A Világok harca egyes szám első személyben mondja el a névtelen főhős (és testvérei) kalandjait Londonban és környékén, a marslakók támadása alatt. Az 1895–97 között írt regény az egyik első történet, amely az emberiség és egy földönkívüli faj konfliktusát írja le.
A könyv két részből áll: A marslakók megérkezése és A Föld a marslakók uralma alatt. A narrátor, egy filozófusi hajlamú író, megpróbál visszatérni a feleségéhez, miközben látja, ahogy a Marslakók lerombolják Dél-Angliát. Az első könyv (14., 16. és 17. fejezet) tartalmazza a testvére élményeit is, aki elmondja a fővárosban történteket, majd egy hajón menekül el. Többször nem említik meg a könyvben.
A cselekmény kapcsolódik a korra jellemző inváziós irodalomhoz. A regényt többféleképpen értelmezhető: fejtegetés az evolúciós elméletről, a brit imperializmusról, a viktoriánus babonákról, félelmekről és előítéletekről. Megjelenésekor tudományos románcnak tartották, akárcsak az író korábbi műveit. A világok harca egyaránt lett népszerű és nagyhatású alkotás, filmek, rádiójátékok, képregények, televíziós sorozatok készültek belőle. Több tudós munkásságára is hatással volt, köztük a francia újhullám jeles képviselőjére, Robert Goddardéra.
Időgép és Időhajók
Legnagyobb hatással azonban valószínűleg Stephen Baxterre volt, aki – noha eredetileg matematikusi és mérnöki diplomákat szerzett – jelentkezett űrhajósnak. Amikor nem járt sikerrel, úgy döntött, hogy fantáziájában valósítja meg álmait, és minden energiáját az írás felé fordította.
Baxter tollából származik Wells 1895-ös, Az időgép című regényének hitelesített folytatása is, az 1995-ben megjelent Időhajók – emlékeztetett a BBC News. A könyv egyébként 1996-ban nyerte el a John W. Campbell-emlékdíjat, a BSFA-díjat és a Philip K. Dick-díjat is, de jelölték Hugo-, Locus- és Arthur C. Clarke-díjra is.
Az 1898-ban megjelent Wells-regényhez, A világok harcához kapcsolódó szerzői jogai 2016. december 31-én járnak le, így készülhet el a folytatás jövő januárra. Stephen Baxter egyébként 2006 óta a nemzetközi H. G. Wells-társaság alelnöke is.
Pánik és bevétel
Az új feldolgozás kapcsán érdemes elmondani, hogy H. G. Wells regényéből számos film-, rádió-, képregény-, videojáték- és sorozatfeldolgozás született. Ezek közül a leghírhedtebb az Orson Welles által rendezett 1938-as rádiójáték.
Orson Wellesék az Egyesült Államokba helyezték át az eredetileg Angliában játszódó science-fiction regényét, és „élő közvetítést” adtak az ellenséges földönkívüliek landolásáról New Jersey államban, majd a New York elleni sugár- és gáztámadásról, ami miatt pánik tört ki, mivel néhány hallgató valósnak hitte az eseményeket.
A stúdiók valószínűleg most is ádáz harcot fognak vívni a The Massacre of Mankind megfilmesítési jogaiért, hiszen az eredeti mű alapján készült 2005-ös mozi (Világok harca), Tom Cruise-zal a főszerepben és Steven Spielberggel a rendezői székben, mintegy hatszázmillió dolláros bevételt hozott világszerte.
Invázió
A Világok harca egyes szám első személyben mondja el a névtelen főhős (és testvérei) kalandjait Londonban és környékén, a marslakók támadása alatt. Az 1895–97 között írt regény az egyik első történet, amely az emberiség és egy földönkívüli faj konfliktusát írja le.
A könyv két részből áll: A marslakók megérkezése és A Föld a marslakók uralma alatt. A narrátor, egy filozófusi hajlamú író, megpróbál visszatérni a feleségéhez, miközben látja, ahogy a Marslakók lerombolják Dél-Angliát. Az első könyv (14., 16. és 17. fejezet) tartalmazza a testvére élményeit is, aki elmondja a fővárosban történteket, majd egy hajón menekül el. Többször nem említik meg a könyvben.
A cselekmény kapcsolódik a korra jellemző inváziós irodalomhoz. A regényt többféleképpen értelmezhető: fejtegetés az evolúciós elméletről, a brit imperializmusról, a viktoriánus babonákról, félelmekről és előítéletekről. Megjelenésekor tudományos románcnak tartották, akárcsak az író korábbi műveit. A világok harca egyaránt lett népszerű és nagyhatású alkotás, filmek, rádiójátékok, képregények, televíziós sorozatok készültek belőle. Több tudós munkásságára is hatással volt, köztük a francia újhullám jeles képviselőjére, Robert Goddardéra.
Időgép és Időhajók
Legnagyobb hatással azonban valószínűleg Stephen Baxterre volt, aki – noha eredetileg matematikusi és mérnöki diplomákat szerzett – jelentkezett űrhajósnak. Amikor nem járt sikerrel, úgy döntött, hogy fantáziájában valósítja meg álmait, és minden energiáját az írás felé fordította.
Baxter tollából származik Wells 1895-ös, Az időgép című regényének hitelesített folytatása is, az 1995-ben megjelent Időhajók – emlékeztetett a BBC News. A könyv egyébként 1996-ban nyerte el a John W. Campbell-emlékdíjat, a BSFA-díjat és a Philip K. Dick-díjat is, de jelölték Hugo-, Locus- és Arthur C. Clarke-díjra is.
Az 1898-ban megjelent Wells-regényhez, A világok harcához kapcsolódó szerzői jogai 2016. december 31-én járnak le, így készülhet el a folytatás jövő januárra. Stephen Baxter egyébként 2006 óta a nemzetközi H. G. Wells-társaság alelnöke is.
Pánik és bevétel
Az új feldolgozás kapcsán érdemes elmondani, hogy H. G. Wells regényéből számos film-, rádió-, képregény-, videojáték- és sorozatfeldolgozás született. Ezek közül a leghírhedtebb az Orson Welles által rendezett 1938-as rádiójáték.
Orson Wellesék az Egyesült Államokba helyezték át az eredetileg Angliában játszódó science-fiction regényét, és „élő közvetítést” adtak az ellenséges földönkívüliek landolásáról New Jersey államban, majd a New York elleni sugár- és gáztámadásról, ami miatt pánik tört ki, mivel néhány hallgató valósnak hitte az eseményeket.
A stúdiók valószínűleg most is ádáz harcot fognak vívni a The Massacre of Mankind megfilmesítési jogaiért, hiszen az eredeti mű alapján készült 2005-ös mozi (Világok harca), Tom Cruise-zal a főszerepben és Steven Spielberggel a rendezői székben, mintegy hatszázmillió dolláros bevételt hozott világszerte.
Egypercesek
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból
Könyvbörze
November 14-15-én több, mint 5000 könyv várja új gazdáját a Klauzál téren, az Idegenforgalmi Szakkönyvtár épületében
Családi nap a PIM-ben
Felnőttek és gyerekek járhatják be Burger Barna Európáját