A megdöbbentő minapi hír szerint könyvégetést tartottak Oroszországban. Egészen pontosan Soros György alapítványainak támogatásával megjelent tankönyvekből raktak máglyát Vorkutában, a Komi Köztársaságban. Kommerszant című orosz lap beszámolt arról, hogy a Komi Köztársaság oktatási és ifjúságpolitikai minisztériuma megerősítette: az alapítvány könyveit eltávolították több könyvtárból és megsemmisítették a köztársaság több pontján is. Eddig több mint ötszáz Soros-alapítványokhoz köthető kötetet távolítottak el két felsőoktatási intézmény könyvtárából, s ötvenhárom példányt már elégettek vorkutai Bányászati és Gazdasági Főiskola hátsó udvarában.

Megszokott eljárás?
A könyvek többsége, amelyek mind a Soros-alapítvány támogatásával jelentek meg, tankönyv volt.
Jelena Vaszilijeva, a főiskola könyvtárosa a 7×7-journal nevű orosz hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a kötetek „a könyvtár idejétmúlt anyagai közé tartoztak, többségüket évek óta senki nem olvasta”. Szavaiból egyébként az is kiderült, hogy a leselejtezett állomány elégetése megszokott eljárás az intézményben
A Komi Köztársaság oktatási és ifjúságpolitikai minisztériuma a megsemmisítés okairól másképp fogalmazott. A hivatalos közlemény szerint a kiválogatott könyvek olyan nézeteket tartalmaznak, amelyek „idegenek az orosz világnézettől”.
A rémtörténet előzményéhez tartozik, hogy Moszkva évek óta oroszellenes retorikával, az ország érdekekbe való beavatkozással vádolja Soros Györgyöt. A vádak november végén úgy öltöttek új alakot, hogy az orosz főállamügyészség nem kívánatossá nyilvánította Soros György két alapítványát, a Nyílt Társadalom Alapítványt és a Nyílt Társadalom Intézetének Támogatási Alapítványát. A főállamügyészség képviseletében Marina Gridnyeva azt közölte, hogy a két szervezet veszélyezteti Oroszország alkotmányos rendjét és az állam biztonságát.

„Az orosz kultúrától idegen”
A főállamügyészség döntését követően – a hagyományos csinovnyik-szellemnek megfelelően – működésbe lépett az orosz közigazgatás hatalmas gépezete, már legalább is Szibériában.
Tavaly decemberben az északnyugati szövetségi körzet helyettes elnöki megbízottja, Andrej Travnyikova levelet küldött a komi a miniszterelnök-helyettesnek, Tamara Nyikolajevának. Az interneten is fellelhető dokumentumok szerint a Soros-féle alapítványok támogatásával megjelent kötetek „a nemzeti történelem torz felfogását képviselik, ezért, mint az orosz kultúrában tájidegen növényeket, ki kell gyomlálni…”
A kevéssé félreérthető felszólítás nyomán Szvetlana Arhipova, a komi oktatási és ifjúságpolitikai miniszter valamennyi helyi könyvtártól tájékoztatást kért a nem kívánatos könyvállományról. A Komi Nemzeti Könyvtár egy – neve elhallgatását kérő – munkatársa megerősítette, hogy megkapták „az orosz kultúrától idegen” könyvek listáját, amelyen olyan kötetek is akadtak, mint például egy logika tankönyv, egy kriminológia tankönyv, vagy egy a francia szürrealizmusról szóló kötet.

Rossz üzenet
A megdöbbentő hírek napvilágra kerülése után a miniszter, Szvetlana Arhipova – a 7x7 internetes magazin szerint – biztosította a közvéleményt, hogy a vorkutai Állami Műszaki Egyetemen már nem lesz könyvégetés. Az ottani könyvtárból kivont négyszáztizenhárom könyvet egy – a minisztérium által a könyvtár rendelkezésére bocsájtott – iratmegsemmisítőn aprítják majd föl.
A könyvégetés-botrány kipattanását követően az orosz kulturális miniszter elfogadhatatlannak nevezte a könyvek elégetését. – Maga most viccel? – reagált Vlagyimir Megyinszkij arra az újságírói kérdésre, hogy miniszterként nem ő adott-e utasítást az ideológiailag káros könyvek megsemmisítésére. Megyinszkij – a Newsru.com szerint – úgy fogalmazott „a könyvégetés annyira rossz üzenetet hordoz és annyira kellemetlen történelmi asszociációkat idéz fel, hogy egyszerűen megengedhetetlen”.
És ezzel egyet is érthetünk.