Amikor a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején megjelentek Magyarországon az ezoterikus tanok, a kezdeti érdeklődés után mindjárt eszembe jutott: vajon miért éppen a keleti misztika titkai váltak igazán népszerűvé, s miért nem a magyar, vagy éppen az európai misztika tanításai. Hiszen akárhogy is nézzük, az elmúlt kétezer keresztény esztendő számtalan izgalmas, spirituális kaland útját kitaposta, amelyeken még akkor is érdemes sétát tennie a lélek mélységeit kereső érdeklődőnek, ha ezek a kereszténységből induló ösvények nem kecsegtetnek azzal az egzotikus élménnyel, amelyeket a keleti tanok kínálnak. A népszerűségkülönbség mintha azt mutatná: a lelkiség kutatói közül sokan talán nem is annyira a lelkit, mint inkább az exkluzívat keresik.

Képregény és misztika
Mindezeket elgondolva felüdítő volt az a beszélgetés, amelyet a Casparus Kiadó két frontemberével, Korcsmáros Gábor kiadóvezetővel és Balázs Árpád szerkesztővel folytathattam egy barátságos kávézóban. Ők ugyanis – számos egyéb elképzelés mellett – éppen az imént felvetett gondolatokra adnak szellemes válaszokat.  – A mi keresztény, európai kultúránkban is megvan az a mély bölcsesség, ami a keleti tanításokban – folytatta az elmefutamot Korcsmáros Gábor, aki azon túl, hogy a Casparus kiadó élén éppen egy jobb világért igyekszik megtenni azt, ami rajta áll, ezenközben a Képes Kiadó vezetőjeként egy viccesebb világért is mindent megtesz. Hiszen, mondjuk úgy, családi okok miatt, a hajdani, Korcsmáros féle zseniális képregényeknek, talán még az eredetinél is ötletesebb kiadásával foglalkozik. (Ez magyarázza egyébként az illusztrációként ide idézett Casparus-képregényeket is…)
– Igaz – vette át a szót Balázs Árpád – a nyugati spirituális tanításainkat nem kíséri az az egzotikus aroma, ami a keleti tanokat körüllengi, de talán éppen ezért jobban is érthetőek az európai ember számára, közelebb állnak hétköznapi tapasztalatainkhoz, vallásunkhoz, hagyományainkhoz, egyszóval ismerősek, bejárhatóak. Arra gondoltunk, hogy amennyiben valaki valóban a lélek mélységeit keresi, és nem egy kalandos távol keleti utazáson szeretne részt venni, akkor a keresztény lelkiség magától értetődő lehetőség.

Nyugati hagyomány
Persze egy ilyen beszélgetés nem maradhat kötekedés nélkül ezért mindjárt fel is vetettem, hogy az efféle irodalmat, hagyományt nem kellene inkább a keresztény egyházakra hagyni?
A Casparus két vezetője úgy nézett össze, mintha éppen most lepleztek volna le valami ádáz eretnek összeesküvést, majd Korcsmáros Gábor türelmes magyarázatba kezdett: – Van létjogosultsága egy lelkiséggel foglalkozó kiadónak az egyházon kívül is. Hiszen, amit mi képviselünk, az a szó szoros értelmében nem vallásos irodalom, inkább keresztény gyökerű spirituális filozófia. Aquinói Szent Tamás óta létezik Európában egy néha elvékonyodó, máskor megerősödő, fel-felbukkanó szellemi irányzat, amely az európai, gondolkodás-centrikus, racionális szemlélet mentén jut el lelki tartalmakhoz. Ebben a hagyományban, szembeöltő módon nem a világ és a lélek kettőssége jelenik meg, inkább olyasféle értelmezés tárul elénk, amely szerint a lélek a világ része, s változása hat a világra. A legtöbb európai gondolkodó ennek megfelelően úgy véli, hogy a lélek nemesítése által meg lehet változtatni a társadalmat.
– Efféle gondolatokat a keleti misztikában csak elvétve találunk – tette hozzá Balázs Árpád – pedig ez a szellemi vonulat nagyon érdekes és nálunk, Magyarországon kevéssé ismert terület.
Amikor példákat kértem, csak úgy hömpölyögtek az ismertebb és kevéssé ismert, vagy pontosabban spirituális oldalukról szinte egyáltalán nem ismert nevek, irányzatok. Felbukkant a Waldorf pedagógia, vele együtt az antropozófia, Martin Luther King, Desmond Tutu, de nem tudtam valamennyit megjegyezni. – Olyan gondolkodókat szeretnénk megmutatni a magyar közönségnek – foglalta végül össze a kiadó programját Korcsmáros Gábor –, akik egy józan társadalomkép alapján, átlátva ideológiák és politikai áramlatok fölött, de erős vallásos töltettel, keresztényi szemlélettel egy sikeres társadalomért küzdöttek.  – Azt szeretnénk megmutatni az olvasóinknak – vágott szavába a szerkesztő – vajon mi adhat erőt egy embernek, hogy a világgal szemben is képviselje a maga igazát, hogyan találhatja meg valaki a saját életében azt az igazságot, amiért ki kell állnia.

Két lábbal a földön
Mikor ismét példákat kértem, a kiadó közelmúltban megjelent köteteit említették. – Ilyen könyv az Erő a szeretethez. Ifjabb Martin Luther King könyve nem pusztán az erőszakmentesség filozófiáját mutatja meg, de azt is, milyen erős lehet egy szerető isteni jelenlétbe vetett hit, amely hitre támaszkodva, a fekete polgárjogi harcosnak végül sikerült legyőznie a társadalomban jelen lévő gonoszt. Vagy ilyen Desmond Tutu, a Nobel-békedíjas dél-afrikai érsek, és lánya, Mpho Tutu kötete. A megbocsájtás könyvéből azt tudhatjuk meg, Hogyan tudunk bocsánatot nyerni, és azt, ami még fontosabb, hogyan tudunk megbocsájtani.
– Ugyanakkor azt sem gondoljuk, hogy az embereknek csak azzal segíthetünk, ha a lélek mélységeiben mutatunk tájékozódási pontokat – folytatta a kiadó vezetője. – A modern emberek két lábbal a földön állnak, viszont óriási szükségük van arra, hogy az önismeret, az önérvényesítés, az együttműködés, vagy éppen az életmód területén segítséget kapjanak. Így aztán végül is azoknak készítjük könyveinket, akik hisznek abban, hogy tőlünk is függ, hogy jobb lesz-e a világ, akik szeretnének a látszat mögé tekinteni, és úgy hiszik, hogy az igazi szeretet tetteket és néha áldozatokat kíván az embertől. Azoknak, akik úgy vágnak bele a környezetük megváltoztatásába, hogy hajlandók maguk is változni, akik igénylik, a kiegyensúlyozott lelki élet és a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását. No, meg persze azoknak, akik eleve azonosulni tudnak azzal a morális minimummal, amit valamennyi kiadványunk képvisel.