Szerencsés emberek vagyunk mi, magyarok. Csodálatos nyelvet beszélünk, olyan csodálatosat, amely – ha mi is úgy akarjuk – képes ellenállni a világban felbukkant legújabb elmebajnak is. Itt van például a mi néger szavunk. A néger, amelyet az Egyesült Államokban csak „n betűs szó”-ként emlegetnek, és nem merik kimondani, kerülik, mint valami veszélyes tabut, félve rettegik még a hangsort is, miképpen a Harry Potter kötetek szereplői Voldemort nevét.

Négerek és niggerek
Persze az ő négerük valójában a mi niggerünknek felel meg, és lássuk be, a nigger kifejezést normális ember nem alkalmazza négerekre. Kivéve, ha mondjuk éppen az a célja, hogy érzékeltesse a kifejezéssel a beszélő rasszista voltát. A mi nyelvünkben előfordulhat, hogy például egy abolicionista fehér regény-, vagy mozihős négerekről beszél, míg ugyanebben a sztoriban a gonosz ültetvényes niggernek titulálja rabszolgáit.
Ráadásul a mi nyelvünkben az a csodálatos rugalmasság is fellelhető, hogy viszonylag rövid idő alatt képes létrehozni efféle változatokat, s így a modernebb és az archaikusabb forma egyúttal azt is kijelöli, mikor használjuk a kifejezést pejoratív tartalommal, s mikor nem. Manapság oláhokról, vagy tótokról beszélni nyilván sovén felhangokat hordoz, viszont ugyanezeknek a népneveknek semmiféle pejoratív tartalma nincs egy középkori, vagy középkort idéző szövegben. Amikor történelmi regényeink szereplői például oláhokat emlegetnek, egyszerűen nem tehetnek mást, mert akkoriban a románt más népekre értették.

Mit kell meghallani?
Mindezeket tudván bosszantó műveletlenségre vall, amikor a politikai korrektség bajnokai felháborodnak a magyar nyelv néger szavának használatán. Ez a néger nem az a néger, és különösen nem az amerikai néger. Már csak azért sem, mert ugye, kevés a néger mifelénk, nincs, kit megbántsunk vele. Aki pedig fekete létére nálunk akar élni, hát legyen szíves megtanulni, hogy az n betűs szónak nálunk nincs pejoratív tartalma.  
De van igazán szomorú következménye is a nyakló nélküli érzékenységnek. Minap jött a hír, hogy egy philadelphiai iskola kivette a tananyagból Mark Twain művét, a Huckleberry Finn kalandjait.
Naná, hogy a négerek miatt. Már egyfelől a fekete bőrű iskolások, másfelől a sokszor ismétlődő kifejezés összeütközéséből adódóan. A magyar fordításban a szó jó kétszázszor szerepel a szövegben és nagyon valószínű, hogy a kevésbé színes amerikai angolban jóval többször.
A világirodalom egyik legjobb ifjúsági regénye Huckleberry Finn történetét mondja el, aki elszökik otthonról és barátságot köt egy szintén szökésben lévő rabszolgával, Jimmel. Mark Twain regényei egyébként olyasféle szerepet játszanak az amerikai irodalomban, mint Gogol Köpönyege az oroszban. Hemingway egyenesen úgy vélte, hogy a teljes modern amerikai irodalom Huckleberry Finn kalandjainak a leszármazottja. Érthető tehát, hogy az amerikai kisdiákoknak kötelező a regény elolvasása, és érthetetlen annak törlése a tantervből.
Az iskola vezetése egyébként azzal indokolta döntését, hogy a regény elolvastatásának ára nagyobb a közösség számára, mint az irodalmi haszna. Állítólag több diáknak kihívást jelentett az n betűs szó a regényben. Legalább is erre hivatkozott a Friends' Central School vezetése abban a levélben, amelyben döntésüket magyarázták el a szülőknek. Az iskola igazgatója azt nyilatkozta egy philadelphiai újságnak: „Nem hiszem, hogy ez cenzúra lenne. Ez egy lehetőség az iskola számára, hogy előre lépjünk és meghalljuk a diákjaink szavát”.

A múltat végképp eltörölni?
Persze – hadd tegyem hozzá – volna olyan lehetősége is az iskolának, esetleg az irodalomtanárnak, hogy a Huck és Jim történetét valamiféle történelmi összefüggésbe helyezi, esetleg a nyelvhasználat változásairól is mond valamit, netalán felvázol egy nagyszerű utat, amely a rabszolga Jimtől Martin Luther Kingen keresztül Obama elnökig ível. Ezt a lehetőséget nevezhetnénk például tanításnak, meg hazafias nevelésnek.
De Friends' Central School erről pont lemondott. Helyette a politikailag korrekt nyelvhasználat visszamenőleges hatályú érvényesítése mellett döntött, s a lassan százötven éves szöveget nyilvánították minden n betűs nehézségük forrásává.
Ugyanakkor az iskolavezetés nem akadályozza, hogy a regény elérhető legyen a könyvtárban.
Egyelőre…
Hogy mikorra tervezik a XXI. század első amerikai könyvégetését, arról még senki nem nyilatkozott. Mint ahogyan ma még azt sem tudjuk, mikor törlik a tananyagból az n betűs szó után a rabszolgaságot, esetleg az indián háborúkat, spanyolokkal vívott küzdelmeket, vagy úgy általában a kultúrát és történelmet, amennyiben „kihívást jelent” egyes diákoknak…