Minden, amit Sherlock Holmesról tudni kell
Csodás ábrák és diagramok jelentek meg nemrégiben a The Guardian brit lapban, melyek a leghíresebb kitalált detektívpárosról mesélnek nekünk. Jöjjön tehát kis ízelítő a képekből, amelyek természetesen angolul vannak, de pár gyors kattintás után a Google fordító nagyjából lefordítja, ha valaki esetleg nem értene egy-egy részletet. Az idézett képek címeit azért magyarul is mellékeljük.
A kezdetek

Összesen tizenhét képet kreáltak, és mind rengeteg érdekességet rejt, többek közt, hogy kik is voltak legfőbb ellenfelei, vagy a Baker Street-i lakás alaprajza, de azt is megtudhatjuk, melyek Arthur Conan Doyle regényeinek legtipikusabb bűntényei.
Akik, és ahányszor feltűnnek a történetekben

Doyle első regénye, melyben Sherlock Holmes feltűnik, a Bíborvörös dolgozószoba volt, amit a Ward Lock & Co. adott ki még 1887-ben. Azóta Holmes három további regényben, és ötvenhat kisebb novellában üldözte a bűnözőket, volt tehát miből mazsolázni az adatgyűjtéskor.
A lakás, pontosabban a nappali alaprajza

Az erről született ábrák gyönyörűek, mindegyik Adam Frost és Jim Kynvin munkája. Árad belőlük a Vintage hangulat, a századfordulós dizájn abszolút teli találatnak bizonyul. Úgyhogy mondhatni, nagyon kitettek magukért, de nemcsak a külalak, a tartalom terén is, hiszen rengeteg apró érdekességet megtudhatunk belőlük.
A tipikus ügyfelek

Holmes jobb keze, Wattson például érdekes módon két történetből teljesen kimaradt, és a tévés adaptációknak köszönhetően a detektív legnagyobb ellenfelének tartott Moriarty valójában csak három sztoriban kapott helyet.
A leggyakoribb bűnelkövetési módok

A képek tehát tulajdonképpen úgy tanulmányozzák Holmest, ahogy talán ő tanulmányozna bennünket.

A kezdetek

Összesen tizenhét képet kreáltak, és mind rengeteg érdekességet rejt, többek közt, hogy kik is voltak legfőbb ellenfelei, vagy a Baker Street-i lakás alaprajza, de azt is megtudhatjuk, melyek Arthur Conan Doyle regényeinek legtipikusabb bűntényei.
Akik, és ahányszor feltűnnek a történetekben

Doyle első regénye, melyben Sherlock Holmes feltűnik, a Bíborvörös dolgozószoba volt, amit a Ward Lock & Co. adott ki még 1887-ben. Azóta Holmes három további regényben, és ötvenhat kisebb novellában üldözte a bűnözőket, volt tehát miből mazsolázni az adatgyűjtéskor.
A lakás, pontosabban a nappali alaprajza

Az erről született ábrák gyönyörűek, mindegyik Adam Frost és Jim Kynvin munkája. Árad belőlük a Vintage hangulat, a századfordulós dizájn abszolút teli találatnak bizonyul. Úgyhogy mondhatni, nagyon kitettek magukért, de nemcsak a külalak, a tartalom terén is, hiszen rengeteg apró érdekességet megtudhatunk belőlük.
A tipikus ügyfelek

Holmes jobb keze, Wattson például érdekes módon két történetből teljesen kimaradt, és a tévés adaptációknak köszönhetően a detektív legnagyobb ellenfelének tartott Moriarty valójában csak három sztoriban kapott helyet.
A leggyakoribb bűnelkövetési módok

A képek tehát tulajdonképpen úgy tanulmányozzák Holmest, ahogy talán ő tanulmányozna bennünket.
Amiből Holmes következtetni tud

Egypercesek

Magyar olvasóihoz fordult Krasznahorkai
A Nobel-díjas író most magyarul is reagált a kitüntetésének hírére
Rózsa Dávidot felfüggesztették az OSZK főigazgatói posztjáról
A nyilvánosság előtt egyelőre nem világos a döntés háttere
Fecske Csaba emléktáblát avatnak Szögligeten
,,magamba gyömöszölöm a világot/mielőtt tudatomról/mint érett gyümölcs a magról leválok” (Hozadék – részlet).