Szeptember végéig fejeződik be az Országgyűlési Könyvtár legújabb digitalizálási projektje, amelynek keretében mintegy 1,9 millió oldalnyi törvényhozási dokumentum vált elektronikusan elérhetővé – mondta Markója Szilárd, a könyvtár igazgatója.

Digitalizált Tudástár
A digitalizált dokumentumok között mintegy másfél millió oldal 1990 után született országgyűlési iromány és bizottsági jegyzőkönyv található. Elérhetővé vált továbbá számos muzeális értékű, törvényalkotással kapcsolatos dokumentum a 18-19. századból, valamint az Országház tervezésére vonatkozó úgynevezett Steindl-féle tervtár kétszázötvenezer oldalnyi irattal és több mint nyolcszáz tervrajzzal.
Markója Szilárd felidézte, hogy a ténylegesen 2014-ben elindult projekt előtt az Országgyűlési Könyvtár mintegy egymillió dokumentumra és tízezer muzeális kötetre tehető állományának alig egy százalékát digitalizálták, az informatikai eszközpark átlagéletkora pedig nyolc-tíz éves volt.
A négyszázötvenmillió forintból megvalósuló Digitalizált Törvényhozási Tudástár 2. projekt részeként ezért nyolcvanhárommillió forint értékben vettek új informatikai eszközöket, valamint egy bemutatóterem mellett kialakítottak egy digitalizáló műhelyet is A1-es méretű színes könyvolvasókkal és könyvszkennerekkel.

Nagyobb, mint egy teniszpálya
Markója Szilárd a projekt egyik legfontosabb eredményeként emelte ki a könyvár megújuló honlapján elérhető, most elkészült egységes keresőrendszert, amelynek segítségével elektronikusan lehet kutatni az intézmény különböző muzeális, levéltári és szakkönyvtári adatbázisainak anyagai között.
Redl Károly igazgatóhelyettes, a projekt szakmai vezetője a digitalizált tartalmakról beszélve elmondta, hogy a mintegy százötvenezer oldalnyi muzeális törvényhozási dokumentum közül az 1737-től 1865-ig vezetett erdélyi országgyűlési kötetek a legkorábbiak, de megtalálhatóak az 1790-től nyomtatott formában feljegyzett magyarországi országgyűlési jegyzőkönyvek, irományok is.
Kiemelte még, hogy a digitalizálással először kutathatóvá váló Steindl-féle tervtár összesen hétszázötven négyzetméternyi tervrajzot ölel fel, amely kiterítve nagyobb, mint egy teniszpálya alapterülete.
Szintén digitalizálták Soltész István hatvanezer tételt felvonultató egyedülálló parlamenti bibliográfiáját, amely többek közt tartalmazza a rendszerváltás óta született több mint ezerhatszáz törvény „szürke irodalmát”, az Országház által rendelt politikai tanulmányok, valamint más anyagok, köztük cikkek és könyvek jegyzékét is.

Könnyen kutatható adatbázis
Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési igazgatója szerint a cél egy olyan könnyen kutatható adatbázisrendszer kialakítása, amely a reformkorig visszamenően minden magyarországi törvényhozásban szerepet játszó képviselőről nyújtana alapadatokat az érdeklődőknek. Ilyen információ lehet például, hogy mikor és hol választották meg az adott képviselőt, kik voltak az ellenfelei, mi jellemezte az adott választókerületet a szóban forgó választási ciklusban. A mostanra kifejlesztett egységes kereső ennek a víziónak a szoftveres keretét biztosítja.
Bellavics István kitért arra is, hogy októberben két új bemutatótér nyílik az Országgyűlési Múzeum részeként, ahol a látogatók az Országház építésével és épületművészetével, valamint a homlokzat felújításkor lecserélt épületanyagokkal, kőzetekkel ismerkedhetnek meg. Mint fogalmazott, a múzeum kiállítóterei ezzel összesítve elfogják érni a hasonló, törvényhozás-történettel foglalkozó intézmények között is világcsúcsot jelentő ezerhétszáz négyzetmétert.
Emellett októberben mutatják be A magyar országgyűlések története című sorozat első kötetét, valamint megújul A nemzet főtere internetes portál is – tette hozzá Bellavics István.