„Irodalom elleni merényletnek” nevezte Miguel de Cervantes Don Quijote című klasszikusának új változatát egy spanyol akadémikus, annak ellenére, hogy az olvasóközönség a sikerlistákra juttatta a világhírű regény mai átiratát.

Ismeretlen szavak
Andres Trapiello spanyol író tizennégy évet szentelt Cervantes mesterművének kortárs átdolgozására. Mint elmondta, lábjegyzetek nélkül képtelenség megérteni a Don Quijotét spanyol nyelven, így az új adaptáció egy sor változtatást tartalmaz. Trapiello felidézte, hogy amikor nekilátott a mintegy ezer oldalas regény elemzésének, olyan ismeretlen szavakra bukkant, mint például a trompogelas. „Teljesen érthetetlen volt” – emlékezett vissza az író, hozzátéve, hogy egy egész reggelt felemésztő keresés után végül arra jutott, hogy a kifejezés valami olyasmit  jelenthet, hogy „az egyik fülén be, a másikon meg ki”.
„Rengeteg ember van, aki nem olvasta, vagy többszöri nekifutásra sem jutott a végére, mert olyan nehéz olvasmány” – mondta Trapiello. „Olyan nyelv olvasására kényszerülnek az emberek, amely ma már nem érthető. A mű ráadásul kötelező olvasmány az iskolában és sokaknak rossz emlékei vannak róla”.

Az eredeti művet nehéz olvasni
A nagyközönségnek a jelek szerint tetszik az új változat, amely idén júliusban a kilencedik helyen szerepelt a spanyol könyveladási listán, épphogy lemaradva E. L. James Ötven-árnyalat trilógiája mögött – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.
A spanyol akadémikusok ugyanakkor korántsem nézik jó szemmel, hogy valaki megbolygatta szeretett Don Quijotéjük nyugalmát. David Felipe Arranz, a madridi III. Károly Egyetem munkatársa egyenesen „irodalom elleni merényletnek” nevezte az új verziót. „Megkérdeztem a madridi könyvárusokat és elmondták nekem, hogy már senki sem keresi Cervantes eredeti művét, mivel az olvasók a könnyebb változatot részesítik előnyben” – panaszolta Arranz.
A spanyol állami kutatóintézet (CIS) júniusban közzétett felmérése szerint tízből hat spanyol állítja, hogy legalább egy részét elolvasta a Don Quijoténak, vagy a regény egy adaptációját. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele vélte úgy, hogy az eredeti művet nehéz olvasni.

Örök illúziók és reménytelen küzdelmek
Az 1616-ban hatvannyolc évesen elhunyt Cervantes Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha című regénye 1605-ben jelent meg először és azóta száznegyvenöt nyelvre fordították le. A Cervantes Intézet szerint a Biblia után ez a legtöbb nyelven megjelent könyv a világon.
A könyv főhőse Alonso Quijana, egy vidéki úriember, aki rengeteg Lovagregényt olvasott, aminek hatására meggyőződésévé vált, hogy ő is vándorló lovag. Mint Don Quijote de la Mancha indult el kalandokat  keresni, fegyverhordozójával, az egyszerű észjárású Sancho Panzával.
A hölgy, akinek a kutatására indul Quijote, Dulcinea del Toboso, szintén egy képzeletbeli szereplő, aki lehet Aldonza Lorenzo, egy lány a szomszéd tanyából. Igazi kiléte azonban mindvégig rejtély marad, minthogy a regényben meg sem jelenik, a személyére történő utalások ellentmondanak egymásnak (ugyanis Dulcinea Tobosóban kocsmároslány). Ő lesz az illúziójában ragadt lovag nemes szerelme.
Don Quijote alakja az örök illúziók és reménytelen küzdelmek (szélmalomharcok) allegóriája lett.