Egy körülbelül ezerötszáz éves, szénné égett tekercsmaradványt sikerült megfejteniük a tudósoknak a közelmúltban – számolt be az eseményről egy izraeli lap. Az Ejn Gediben talált iratról kiderült, hogy bibliai részleteket tartalmaz, így immár ez a második legrégebbi fellelt emlék a Szentírásról. Egy darab széntől ez egy ütős eredmény, valljuk be.

Tűzvész és tekercs
Miri Regev, Izraeli kulturális és sportminiszter a régészeti hatóság elnökének jelenlétében számolt be a nagyérdeműnek az eredményekről. A tekercs valamikor a krisztus előtti hatodik században íródhatott, hasonlóan ahhoz a lelethez, amelyet negyvenöt évvel ezelőtt találtak a Holt-tenger melletti Ejn Gediben egy zsinagóga romjai közt.
Az épület feltételezhetően egy hatodik századi tűzvészben égett le, s a település lakosai a tűzvész után nem is tértek vissza az elhagyott otthonukba, hátrahagyva több, teljesen megéget, mára azonban felfedezett és régészeti szempontból fontos tárgyat: a tekercs mellett ugyanis egy bronzlámpást és háromezer ötszáz pénzérmét is találtak a régészek.

Tekercs és egér
A kutatást végző Szefi Porát professzor szerint vagy korabeli beduin törzsek csaphattak le a településre, vagy a bizánci hatóságokkal kerültek összetűzésbe az egykori falu lakói, mindenesetre valakik porig égették Ejn Gedit. A megégett tekercset egy tóraszekrényben találták, amelyet a Jeruzsálemi Izrael Múzeum régi iratokat kezelő laboratóriumába szállítottak. A múzeum műhelyében akkor még megfejthetetlen volt az írás, ám az utóbbi években új módszereket is bevetettek az eddig olvashatatlan szövegek tanulmányozására, átvilágítására, megfejtésére. Az Ejn Gediben talált tekercset egy modern mikro-CT-vel vizsgálták meg, amit állítólag általában egerekkel végzett kísérleteknél alkalmaznak. (Magam nem jöttem rá, hogy az egerek és az írásfejtés hol konvergál, ezt meghagyom fejtörőnek az olvasó számára).

A Leviták könyve
Az irat, mint kiderült, Mózes harmadik könyvének, a Leviták könyvének kezdő sorait tartalmazza, amely azt jelenti, hogy az 1947-ben megtalált, a körülbelül kétezer éves kumráni tekercsek után a legrégebbi eddig fellelt bibliai részlet.

Az eredményeket elküldték az amerikai Kentucky Egyetemen dolgozó Brent Seales professzorhoz, aki a képek olvasásához különleges módszert dolgozott ki, amivel láthatóvá tette az egykori szöveget, a Leviták könyvének első nyolc szakaszát. A frissen megfejtett Ejn Gedi-szöveg első tanulmányozásából kiderült, hogy nincs lényegi különbség a hatodik századi és a ma ismert bibliai rész között. Mindez önmagában is nagyszerű eredmény, ám ez csak a kezdet, hiszen ezzel a módszerrel több, eddig olvashatatlannak vélt iratot is meg tudnak majd fejteni a kutatók. Mindezt Pnina Sor, a Júdeiai-sivatagban talált tekercsekért felelős kutató is megerősítette.