Jeles egyháztörténeti eseményre emlékeztek Vizsolyban, amely egyúttal a magyarság számára is meghatározó: 425 évvel ezelőtt, 1590. július 20-án fejezték be a magyar nyelvre fordított biblia nyomtatását. Az abaúji településen hálaadó istentisztelet tartottak a Könyvesházban, majd a program ünnepi koncerttel, kiállítással és megemlékezéssel folytatódott a község Rákóczi Zsigmond Általános Iskolájában.

Az egész magyar nemzetet hívta közös emlékezésre
Kovács Zsolt Levente református lelkipásztor azt mondta: hálaadó közleményt fogalmaztak meg a jubileum alkalmából. Ez kitér arra, hogy 425 évvel ezelőtt a magyar nép életében korszakos jelentőségű egyháztörténeti esemény ment végbe, a Vizsolyi Biblia, mint első teljes magyar nyelvű szentírás megszületett.
Károli Gáspár református bibliatudós munkássága évszázados hatást gyakorolt az egyház kegyességére, az anyanyelv fejlődésére, „bibliás népünk” irodalmi művelődésére, a magyar biblia a személyes hitélet és az istenfélő erkölcsiség keresztény alapdokumentuma – mondta a lelkész, hozzátéve: a magyar nyelvre fordított biblia kiadása nagyban hozzájárult a társadalom fejlődéséhez, polgárosodásához, szellemi felemelkedéséhez, és ezáltal Magyarország megújulásához.
Kovács Zsolt Levente úgy vélekedett, hogy a vizsolyi református és katolikus gyülekezet a település ökumenikus összefogásával ad hálát a magyar bibliáért. A vasárnapi jubileumi ünnepséggel az egész magyar nemzetet hívta közös emlékezésre.

Fordító, szerkesztő, kiadó
Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye superintendense nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója-szerkesztője, sajtó alá rendezője, kiadója is volt ennek a Bibliának. A fordítás munkáját 1586-ban kezdte meg több református lelkésztársa segítségével.  A kezdeményezést ő maga így foglalta össze: „Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását...”
Abban az időben nem kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség a Biblia kiadásához. A nyomdát a főúri pártfogók – Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda – megfelelő módon felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették ki, a papírt pedig Lengyelországból hozták. Ez a tény egyébként azt is megmagyarázza, miért éppen Vizsolyt választották a nyomda helyszínéül. A község mellett ugyanis kereskedelmi út vezetett Lengyelország felé.

Az Isten házába ajándékot vinni
A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be, és ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Mára ötvennégy példány maradt fenn, ebből huszonnégy található Magyarországon.
A Vizsolyi Biblia messze túlnő a református egyház keretein. Ezzel a munkával Károli maga is tisztában volt. Elkészült munkájáról ezt írta: „...szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát”.
A hungarikumok sorába ez év januárjába került a Vizsolyi Biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem a magyar irodalmi nyelv tökéletesedését is jelentette, hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.
Vizsolyban vasárnap arról is megemlékeztek, hogy a település nevét egy nyolcszáz évvel ezelőtt, 1215-ben keltezett oklevél említi, a kezdeti időkben így szerepel a szövegekben: Vysl, Wysl, Wysol.