Különlegesen javított középkori könyvekről adott közre képeket a svéd Uppsala Egyetem könyvtára. Az Egyetem által megjelentett cikkből megtudhattuk, hogy a sérült könyveket, illetve kéziratokat hogyan javították meg a középkorban.
A megoldás igazán kreatív és, hogy úgy mondjam, az egyszerű javítást művészetté tették az alkotók, mely az alábbi képösszeállításból hamar nyilvánvalóvá is válik.

A XIV. századi szerzetesek által írt, később sérült eredeti vagy éppen másolt kéziratokat különleges hímzéssel, különböző színű és textúrájú anyagokkal korrigálták.

Több papíron a sérülést parázs okozhatta, ugyanis a forma, amit a károsodás eredményezett, leginkább erre az okra enged következtetni, de akad a rongálódások között egyszerű szakadás is.

Persze tény, hogy akkoriban a technokol rapidról, vagy a celluxról mit sem tudott a művelt kolostori közönség, így érthető, ha szakadt, sérült lapokat úgy javították, mint ahogy a ruhákat volt szokás annak idején.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy tulajdonképpen igazuk volt, vagy sokáig akár igazuk is lehetett. A kódexek lapjai ugyanis – mint az köztudott – hosszú századokon keresztül hártyává finomított bőr volt, amelynek javítására valóban alkalmas a hímzéses, varrásos, foltozásos módszer.
    
Később – a megszokás, a hagyomány, vagy más megoldás hiánya miatt – a papírlapokat is így reparálták. A gondos kézimunkával „foltozott” kiadványok így mára igazi különlegességgé váltak.