Vászonra kerül a fehér király
Budapest környékén forgatja egy brit rendezőpáros A fehér király című filmet, amely Dragomán György azonos című regénye nyomán készül.
A brit rendező házaspár két kisgyermekével áprilisban érkezett Budapestre, hogy előkészítsék első nagyjátékfilmjük forgatását. A könyvre három éve találtak rá és nyomban tudták, hogy ez az a film, amelyet mindenképpen le szeretnének forgatni.
Intenzív történet
„Mindent elkövetünk, hogy az emberek szeressék ezt a filmet. Most már nem a munkánk, hanem az életünk része lett” – mondta Jörg Tittel.
Már két éve is megfordult a fejükben, hogy Magyarországon forgassák a filmet, amely a brit Oiffy produkciójában készül a Yellow Knife közreműködésével. A döntésben végül fontos szerepet játszott a kedvező magyar finanszírozási környezet, „a nagyszerű táj, amely tökéletes helyszíneket kínált a filmhez”, és az is, hogy „kitűnő magyar partnert találtak a Proton Cinemában”, amely korábban a Fehér isten vagy a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmen is dolgozott.
„Nagy öröm, hogy Magyarországra jöttünk ezzel a filmmel. Történetesen én is félig lengyel, félig német vagyok, fura kulturális keverék, akárcsak Dragomán Gyuri, a múlt század intenzív történetével, üldözött szülőkkel, nagyszülőkkel, így nagyon érzékenyen érintett ez a könyv” – így Jörg Tittel.
A mindenkori diktatúra
A forgatókönyvet Alex Helfrecht írta, aki korábban nagy sikert aratott a londoni West Enden Hemingway Fiesta című művének színpadi adaptálásával. A rendezőnő szerint a könyv zsenialitása, hogy az ember a bőrén érzi a rezsim működését, az atmoszféráját, anélkül, hogy az orrunk alá dörgölné. „Az egész az egyes emberek életéről szól, a tapasztalataik tükröződnek, amelyet a diktatúráról szereztek.”
A rendezőpáros felfogásában a történetben nem Ceausescu Romániája, nem egy valódi ország, valódi helyszín jelenik meg, Jörg Tittel szerint inkább „olyasmi, mint a Gépnarancs világa. Úgy gondoljuk, a könyv univerzálisan közelíti meg a mindenkori diktatúrát. Ez a történet mondhatni bármikor, bárhol játszódhatna.”
A regény a szereplők kapcsolatait, a gyerekek viselkedését ábrázolja egy elnyomó rezsim alatt. „A könyvben nem tudjuk, hol vannak a határok, mégis bezárva érezzük magunkat. Az ember sohasem kerül közvetlen kapcsolatba az elnyomó hatalommal. Nem látjuk igazából, hogy működik a gépezet. Legfeljebb néhány kis kaliberű képviselőjével találkozunk, de nem látjuk a vezetőket, a diktátort. Ezt a nyomást akarjuk visszahozni a filmben” – fogalmazott a filmes páros.
A film megtartja a könyv nézőpontját, Dzsátá szemszögéből látjuk a dolgokat. A rendezők elárulták, hogy alkotó párbeszéd alakult ki közöttük a szerzővel, sok segítséget kaptak tőle, bár – mint megjegyezték – nem akart beleszólni a filmbe. „Alapvetően nagyon lojálisak voltunk a könyvhöz, a szelleméhez, a szereplőkhöz” – mondta Alex Helfrecht, férje pedig hozzátette: „remélem, amikor elkészül a film, (Dragomán György) büszke lesz rá, mert ez nagyon fontos számunkra”.
A filmben több szereplő – köztük az anya vagy a nagyapa – a regénnyel ellentétben nevet is kapott. Az író csak ahhoz ragaszkodott, hogy Dzsátá nevén ne változtassanak – mondta Jörg Tittel. A Marosvásárhelyről származó Dragomán György korábban elárulta, hogy ez volt a beceneve gyerekkorában.
Csodálatos színészek
A főhőst alakító Lorenzo Allchurch gyerekszínészt a szereplőválogatásért felelős, tapasztalt John Hubbard találta, aki korábban A hobbit-trilógián és a Bourne-filmeken is dolgozott. Az anya szerepét Agyness Deyn játssza, a harminckét éves, korábbi szupermodell színésznőt sokan A titánok harcából ismerik.
„Semmi mesterkéltség sincs benne, nagyon természetes” – festette le a brit sztárt a rendezőnő.
Deynnek egyébként jó éve lesz jövőre, hiszen A fehér királyon kívül látható majd a filmvásznon a Sunset Song című drámában, a Patient Zero című horrorban és a Coen testvérek hollywoodi vígjátékában, a Hail, Caesar! című filmben is.
A nagyapát Jonathan Pryce (Brazil, Evita, A trónok harca) a nagymamát Fiona Shaw (Jane Eyre, Harry Potter) alakítja, a könyvbeli Csákány szerepében pedig A törvény nevében című krimisorozatból is ismert Ólafur Darri Ólaffson látható majd.
A rendezőpáros kiemelte, hogy „csodálatos színészek játszanak a filmben, és remek nemzetközi stáb”, köztük magyarok is dolgoznak a film látványvilágán, a díszleteken, a jelmezeken.
„Erősen vizuális a könyv, úgyhogy komoly a felelősségünk, hiszen nagyok az elvárások, azon dolgozunk három éve, hogy ne okozzunk senkinek csalódást” – idézte a távirati iroda Jörg Tittelt.
A film zenéjét Joanna Bruzdowicz filmzeneszerző (Sem fedél, sem törvény, Fakó lelkek) – Jörg Tittel édesanyja – komponálja. A kamera mögött René Richter német operatőr (180 fok – Amikor tótágast áll veled a világ) áll. A napokban kezdődött forgatás hét hétig, július végéig tart majd.
„Hiszünk abban, hogy a könyv mindenkihez szól és reméljük, hogy a filmmel a könyv még több olvasóhoz eljut majd. A legjobb filmet akarjuk csinálni A fehér királyból” – hangsúlyozta a rendezőpáros.
A fehér király a Magvető gondozásában 2005-ben jelent meg, idén új, javított kiadásban került ismét a boltokba. A regényt harminc nyelvre fordították le, megjelent Kínában és Brazíliában is.
A brit rendező házaspár két kisgyermekével áprilisban érkezett Budapestre, hogy előkészítsék első nagyjátékfilmjük forgatását. A könyvre három éve találtak rá és nyomban tudták, hogy ez az a film, amelyet mindenképpen le szeretnének forgatni.
Intenzív történet
„Mindent elkövetünk, hogy az emberek szeressék ezt a filmet. Most már nem a munkánk, hanem az életünk része lett” – mondta Jörg Tittel.
Már két éve is megfordult a fejükben, hogy Magyarországon forgassák a filmet, amely a brit Oiffy produkciójában készül a Yellow Knife közreműködésével. A döntésben végül fontos szerepet játszott a kedvező magyar finanszírozási környezet, „a nagyszerű táj, amely tökéletes helyszíneket kínált a filmhez”, és az is, hogy „kitűnő magyar partnert találtak a Proton Cinemában”, amely korábban a Fehér isten vagy a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmen is dolgozott.
„Nagy öröm, hogy Magyarországra jöttünk ezzel a filmmel. Történetesen én is félig lengyel, félig német vagyok, fura kulturális keverék, akárcsak Dragomán Gyuri, a múlt század intenzív történetével, üldözött szülőkkel, nagyszülőkkel, így nagyon érzékenyen érintett ez a könyv” – így Jörg Tittel.
A sajátos szerkezetű, novellákból álló regény a tizenkét éves Dzsátá szemszögéből mutat be egy elnyomó diktatúrát.
A mindenkori diktatúra
A forgatókönyvet Alex Helfrecht írta, aki korábban nagy sikert aratott a londoni West Enden Hemingway Fiesta című művének színpadi adaptálásával. A rendezőnő szerint a könyv zsenialitása, hogy az ember a bőrén érzi a rezsim működését, az atmoszféráját, anélkül, hogy az orrunk alá dörgölné. „Az egész az egyes emberek életéről szól, a tapasztalataik tükröződnek, amelyet a diktatúráról szereztek.”
A rendezőpáros felfogásában a történetben nem Ceausescu Romániája, nem egy valódi ország, valódi helyszín jelenik meg, Jörg Tittel szerint inkább „olyasmi, mint a Gépnarancs világa. Úgy gondoljuk, a könyv univerzálisan közelíti meg a mindenkori diktatúrát. Ez a történet mondhatni bármikor, bárhol játszódhatna.”
A regény a szereplők kapcsolatait, a gyerekek viselkedését ábrázolja egy elnyomó rezsim alatt. „A könyvben nem tudjuk, hol vannak a határok, mégis bezárva érezzük magunkat. Az ember sohasem kerül közvetlen kapcsolatba az elnyomó hatalommal. Nem látjuk igazából, hogy működik a gépezet. Legfeljebb néhány kis kaliberű képviselőjével találkozunk, de nem látjuk a vezetőket, a diktátort. Ezt a nyomást akarjuk visszahozni a filmben” – fogalmazott a filmes páros.
A film megtartja a könyv nézőpontját, Dzsátá szemszögéből látjuk a dolgokat. A rendezők elárulták, hogy alkotó párbeszéd alakult ki közöttük a szerzővel, sok segítséget kaptak tőle, bár – mint megjegyezték – nem akart beleszólni a filmbe. „Alapvetően nagyon lojálisak voltunk a könyvhöz, a szelleméhez, a szereplőkhöz” – mondta Alex Helfrecht, férje pedig hozzátette: „remélem, amikor elkészül a film, (Dragomán György) büszke lesz rá, mert ez nagyon fontos számunkra”.
A filmben több szereplő – köztük az anya vagy a nagyapa – a regénnyel ellentétben nevet is kapott. Az író csak ahhoz ragaszkodott, hogy Dzsátá nevén ne változtassanak – mondta Jörg Tittel. A Marosvásárhelyről származó Dragomán György korábban elárulta, hogy ez volt a beceneve gyerekkorában.
Csodálatos színészek
A főhőst alakító Lorenzo Allchurch gyerekszínészt a szereplőválogatásért felelős, tapasztalt John Hubbard találta, aki korábban A hobbit-trilógián és a Bourne-filmeken is dolgozott. Az anya szerepét Agyness Deyn játssza, a harminckét éves, korábbi szupermodell színésznőt sokan A titánok harcából ismerik.
„Semmi mesterkéltség sincs benne, nagyon természetes” – festette le a brit sztárt a rendezőnő.
Deynnek egyébként jó éve lesz jövőre, hiszen A fehér királyon kívül látható majd a filmvásznon a Sunset Song című drámában, a Patient Zero című horrorban és a Coen testvérek hollywoodi vígjátékában, a Hail, Caesar! című filmben is.
A nagyapát Jonathan Pryce (Brazil, Evita, A trónok harca) a nagymamát Fiona Shaw (Jane Eyre, Harry Potter) alakítja, a könyvbeli Csákány szerepében pedig A törvény nevében című krimisorozatból is ismert Ólafur Darri Ólaffson látható majd.
A rendezőpáros kiemelte, hogy „csodálatos színészek játszanak a filmben, és remek nemzetközi stáb”, köztük magyarok is dolgoznak a film látványvilágán, a díszleteken, a jelmezeken.
„Erősen vizuális a könyv, úgyhogy komoly a felelősségünk, hiszen nagyok az elvárások, azon dolgozunk három éve, hogy ne okozzunk senkinek csalódást” – idézte a távirati iroda Jörg Tittelt.
A film zenéjét Joanna Bruzdowicz filmzeneszerző (Sem fedél, sem törvény, Fakó lelkek) – Jörg Tittel édesanyja – komponálja. A kamera mögött René Richter német operatőr (180 fok – Amikor tótágast áll veled a világ) áll. A napokban kezdődött forgatás hét hétig, július végéig tart majd.
„Hiszünk abban, hogy a könyv mindenkihez szól és reméljük, hogy a filmmel a könyv még több olvasóhoz eljut majd. A legjobb filmet akarjuk csinálni A fehér királyból” – hangsúlyozta a rendezőpáros.
A fehér király a Magvető gondozásában 2005-ben jelent meg, idén új, javított kiadásban került ismét a boltokba. A regényt harminc nyelvre fordították le, megjelent Kínában és Brazíliában is.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból