Katonai tiszteletadás mellett avatták fel Miguel de Cervantes spanyol író síremlékét csütörtökön a madridi San Ildefonso templomban. négyszáz év után helyezték örök nyugalomra Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha című regény világhírű szerzőjének maradványait, amelyeket tavasszal találtak meg a madridi Trinidad kolostor kápolnája alatti kriptában.

Küldetés teljesítve
Az ünnepség előtti napon a maradványokat három nagyobb méretű urnában a rend apácái vitték be a templomba és helyezték el egy falfülkében, amelyet egy gránitlappal fedtek be. „Itt az idő azt mondani: Don Miguel, a küldetés teljesítve” – fogalmazott ünnepi beszédében Madrid polgármestere, miután babérkoszorút helyezett el a síremléknél.
Ana Botella a legjobb spanyol irodalmárnak, a modern regény feltalálójának nevezte Cervantest, akinek ezért „mindig az adósai leszünk”.

Kalandos élet
Cervantes maradványainak holléte eddig az évig ismeretlen volt. Az író 1547. szeptember 29-én született a Madridhoz közel fekvő egyetemi városban, Alcalá de Henaresben, élete utolsó éveit pedig a spanyol főváros egyik központi negyedében töltötte.
Gyermekkorában apjával vándoréletet élt, így igen rendszertelenül végezte iskoláit. Előbb a katonai pályát választotta, harcolt az 1571-es lepantói ütközetben, ahol bal karja lebénult, majd török fogságba esett, s rabszolgaként Algírba került. 1580-ban, Madridba való visszatérése után, a Győzhetetlen Armada ellátásával megbízott élelmezési felügyelő lett, ám hamarosan visszaélésekkel vádolták, kiközösítették és bebörtönözték.
Szabadulása után adóellenőr lett, s követte III. Fülöp udvarát. Gondjai, s talán a divatjamúlt eszmékhez való ragaszkodása révén találta meg Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha anyagát, amelynek első része 1605-ben jelent meg. Könyvével híressé vált, nagyurak védelme alatt állt, így az irodalomnak szentelhette életét. Bár többi műve világirodalmi jelentőségét tekintve nem hasonlítható a Don Quijotéhoz, Cervantes a spanyol irodalom minden műfajában jelentőset alkotott. Több komédiájának és tragédiájának témáját is kalandjaiból merítette,

Cervantes maradványai
A kalandos életet élő spanyol írót 1616. április 22-én Madridban bekövetkezett halála után másnap a trinitáriusok közeli kolostorának templomában temették el. A tudósok itt kezdték meg tavaly áprilisban a kutatást, amit nehezíthet, hogy történészek szerint a Don Quijote írója mellett legalább tizenöt ember nyugodhat itt. Feleségét, a nálánál tizennyolc évvel fiatalabb Catalina de Salazart szintén a templom területén temették el, de Cervanteshez hasonlóan az ő sírjának a helye sem volt ismert mostanáig.
Egy régészekből, antropológusokból álló kutatócsoport a templom talajradaros vizsgálata után, tavaly áprilisban kezdett feltárásokat ott, ahol a feljegyzések szerint 1616-ban eltemették Cervantest. Az épületet 1673-ban átalakították, ezért az egykor ünnepelt író sírját áthelyezték, de a pontos helyét azóta nem lehetett tudni.
Az ásatások során a kutatók a föld alatt öt méterrel rábukkantak egy hatvan négyzetméteres kriptára, és az egyik falfülkéből egy M. C. monogramos fakoporsó töredékei, köztük emberi csontok is előkerültek. Találtak a kor viseletének megfelelő XVII. századi ruhadarabokat is. Francisco Etxeberria, a projekt vezetője elismerte, hogy száz százalékos eredményt csak DNS-vizsgálattal lehetne elérni, de erre nincs mód, mivel az írótól nem maradt fenn DNS-minta. Ennek ellenére a szakértők biztosak abban, hogy a feltárt csontok között találhatók Cervantes és felesége Catalina de Salazár maradványai is.