Régóta izgatja az irodalmárokat, kultúr- és művészettörténészeket, hogy hogyan is nézett ki Shakespeare, akivel kapcsolatban még olyan elmélet is van, hogy sehogy mivel a világhírű név csak álnév, mögötte valaki más rejtőzik. De most ne menjünk bele az egyébként jópofa összeesküvés kacskaringóiba, mert aktuálisan egy nem kevésbé kacskaringós történet tartja lázban a Shakespeare fanokat.

Jóképű, mint egy filmsztár
Kacskaringós, hiszen egy brit tudós Mark Griffiths azt állítja, hogy egy négyszáz esztendős növénytani könyvben rábukkant Shakespeare mindeddig egyetlen olyan portréjára, amely még életében készült. És, hogy ne maradjunk igazi rejtély nélkül sem, rögtön az elején eláruljuk, hogy Griffiths egy titokzatos kódot feltörve azonosította a színműírót egy 16. századi metszeten. „Így nézett ki Shakespeare, élete virágjában” – nyilatkozta a botanikus és történész, akinek felfedezése a héten megjelenő Country Life magazinban olvasható. Mark Hedges, a magazin főszerkesztője „az évszázad irodalmi felfedezéseként” értékelte a portré azonosítását. Úgy vélte, a most fellelt Shakespeare portré „az egyedüli ismert hiteles portré a világ legnagyobb írójáról, amely még életében készült.” A metszet harminchárom évesen, élete virágjában ábrázolja a bárdot, amikor már megírta a Szentivánéji álmot és hamarosan hozzáfog a Hamlethez. „Olyan jóképű, mint egy filmsztár” – fűzte hozzá.

Dekoratív minták
No, de az még nem világos, hogy mit keres Shakespeare egy botanikai szakkönyvben. Nos, Griffiths akkor fedezte fel a portrét, amikor az úttörő botanikus, John Gerard pályafutását kutatta. Gerard 1545-1612 között élt, és ő volt a szerzője a The Herbal or Generall Historie of Plantes című munkának, amit 1598-ban adtak ki. Az első kiadásból tíz példány maradt fent, és Griffiths szerint a kötetek címlapján William Rogers metszete látható. A metszeten négy alakot ábrázolt az alkotó, akikkel korábban nem foglalkoztak, mert képzeletbeli figuráknak vélték azokat.
Griffiths azonban felfedezett valami igazán különlegeset. A történész úgy hiszi, hogy az alakok körül található lévő dekoratív minták megfejthetők, és ezzel kiderül a figurák valódi identitása. A képeken a megfejtés szerint John Gerard, Rembert Dodoens, ismert flamand botanikus és Erzsébet királynő kincstárnoka, Lord Burghley látható. A negyedik figura pedig Griffiths szerint nem más, mint Shakespeare. A történész szerint félreérthetetlen jelek utalnak a személyazonosságra: egy harangvirág-szerű növény, amelyet a kezében tart és egy kukorica.  
Ezek a növények a rejtvényfejtő szerint Shakespeare Vénusz és Adonisz című költeményére, valamint Titus Andronicus című színművére utalnak.

Nem ez az első alkalom
Bár a megfejtés meglehetősen erőltetettnek tűnik, Griffiths és kollégája, az oxfordi Worcester College professor emeritusa, Edward Wilson öt évig konzultált a latin nyelv és Shakespeare kutatóival, mielőtt előálltak volna a felfedezéssel. Mint mondták: nem hiszik, hogy bárkiben kételyek támadhatnának. Azt mondják, hogy a képen látható szakállas alak alatt a korabeli arisztokrácia által kedvelt rejtvény található, és a maguk részéről biztosak benne, hogy William Shakespeare portréját fedezték fel.
Nem ez az első alkalom, hogy hasonló szenzációsnak kikiáltott Shakespeare-portré került elő – emlékeztetett a BBC News. 2009-ben a Shakespeare Birthplace Trust mutatta be Cornelis Janssen flamand festő munkáját, amely a Cobbe család tulajdonában volt. A kép vélhetően vázlatként készült a Shakespeare színműveit tartalmazó első gyűjteményes kötet borítójához. A Cobbe gyűjtemény örököse csak 2006-ban jött rá, hogy kit ábrázol a kép. A Trust azt állította, hogy az 1610-ből származó kép autentikus portré Shakespeare-ről, ám néhány kritikus ezt hevesen cáfolta.
Nos, a botanikai könyvben felfedezett férfi személyazonosságával kapcsolatban, talán még komolyabb aggályok fognak felmerülni.