Thomas Piketty könyve, A tőke a 21. században világszenzáció, eltalálja a korszellemet. A közel hétszáz oldalas mű alapvetése, hogy a kapitalista berendezkedés természetes következménye az egyenlőtlenség. A könyvről nagyon sok kritikát írtak, több megoldási javaslatát – köztük a globális vagyonadót – utópisztikusnak nevezték.

Globális vagyonadó
A negyvennégy éves francia közgazdász könyvének megjelenése óta az egyenlőtlenségek problematikája az érdeklődés középpontjába került, azóta sokkal többen gondolkodnak erről, keresik a megoldásokat. Ez természetesen nem kizárólag Piketty miatt alakult így, hanem annak is köszönhető, hogy Ferenc pápa és Barack Obama amerikai elnök sokkal többet kezdett beszélni az egyenlőtlenségről.
A húsz országot felölelő, kétszáz éves adatbázist tartalmazó mű az örökösödés negatív szerepét hangsúlyozza, egyik javaslata a globális vagyonadóra vonatkozik. A közgazdasági ismeretek terjesztését a demokrácia fontos részének tekinti, miként az Európai Bizottság is.
Az eurózónában a válság óta a centrum és a periféria között tapasztalható divergenciára – ami jelenleg a legsúlyosabb destabilizáló tényező az unión belül – Piketty megoldása az, hogy legyenek eurózóna-kötvények, közös kincstár, sőt közös parlament. Ez nem szociálpolitika, nem egyszerűen tagországokon belüli újraelosztás kérdése, az eurózóna építményét kell továbbfejleszteni.

Jelentős tudományos lépés a közgazdaságtanban
A minap megtartott könyvbemutatón Csaba László közgazdász úgy vélekedett a kötetről, hogy a kiadó közszolgálatot teljesített kiadásával, Piketty könyve szerinte tudományos értelemben jelentős lépés az európai közgazdaságtanban.  Az akadémikus szerint fontos, hogy nem „ezoterikus” szerző ír a kapitalizmus működéséről, a valóságot elemzi, az európai hagyományokra épít. Bebizonyítja, hogy az Egyesült Államok fejlődése egyedi, nem megismételhető; Franciaország és Anglia a modell az általa vizsgált szempontból. Arról szól, hogyan menthető meg a szociális piacgazdaság, a demokratikus kapitalizmus.
Ferge Zsuzsa szociológus, egyetemi tanár kiváló alkotásnak nevezte a könyvet. Erényei közül kiemelte, hogy olvasható, sőt izgalmas, érthető és jókor jelent meg, hiszen a válság miatt halmozódnak a problémák.
A szerző kimondja, hogy nem megdönteni akarja a kapitalizmust, hanem élhetővé tenni. Ha a kormányok, szupranacionális szervezetek valamennyit megértenek a könyvben ismertetett adatokból, már elért valamit – mondta Ferge Zsuzsa.

Korunk hőse
Tóth István György szociológus, a TÁRKI vezérigazgatója szerint a könyv sikerében egyebek között szerepe van annak is, hogy fő üzenete az, hogy a gazdagok gazdagodnak, ami rossz, ezért meg kell állítani őket. Empirikus megfigyelések szerint a tőkejövedelmek hozama jobban nő, mint a munkajövedelmeké, növekszik az örökölt vagyonok szerepe, ezért meg kell adóztatni a vagyonokat és a gazdagokat.
A TÁRKI vezérigazgatója szerint Pekitty úgy tekinti, mintha a tőkések száma nem növekedne, holott az első és a második generációs tőkések száma nem konstans, van mobilitás. Pekitty egyetlen javaslata a globális vagyon- és tőkeadó bevezetése, a globális adózást azonban lehetetlen érvényesíteni – mondta Tóth István György, aki szerint nem a versenyt és az innovációt kell visszafogni, hanem a hatalommal való visszaélést. Korunk hőse ne az adóhivatalnok, hanem a versenyhivatali ember legyen.