Rendező a Kossuthkifliről
Fehér Béla 2013-ban Aegon-díjra jelölt regénye, a Kossuthkifli alapján forgatott tévésorozatot Rudolf Péter, rendező-forgatókönyvíró-producer. A hatrészes, XIX. századi „road movie” március 15-én kerül majd képernyőre. A készülő filmsorozatról az Orient Rádiónak nyilatkozott Rudolf Péter.
Forgatókönyvszerűen írott könyv
A rendező a riportban elmondta, hogy Fehér Béla – akit már régebb óta ismer – szinte forgatókönyvszerűen ír, stílusa nagyon alkalmas arra, hogy film készüljön belőle. A könyv, illetve a film cselekménye a rendező előadásában így hangzik: „egy negyven évvel ezelőtti találkozás eredményeként hetvenedik születésnapra valaki megrendel egy adag bejglit Debrecenbe, egy pozsonyi cukrászmestertől. A történet pedig arról szól, hogy ez a bejgli hogyan jut el ide Pozsonyból a forradalom alatt. Ez egy üldözéses történet, mert a postakocsi nyomába ered egy halottaskocsi. Valaki ugyanis azt gondolja erről a levélről, hogy egy árulólevél, és utána kell, hogy járjon annak, mi van a háttérben, a néző azonban majd eldönti, hogy valójában mi zajlik a vásznon. Miközben átmennek az országon, gyakorlatilag olyan aspektusból látjuk a forradalmat, ahonnan nem szoktuk, s amelynek köszönhetően elénk tárulnak a forradalom mindennapjai.”
A rendező rámutatott a regény hallatlan aktualitására is: „Azért izgalmas ez, mert most is nézzük a híreket, itt élünk Európa közepén egy rémisztő háború mellett, éljük a mindennapjainkat és ehhez van valamilyen viszonyunk. Miközben zajlik a forradalom, látjuk az emberek mindennapjait, de a történelmi keret nagyon is valóságos.”
Misztikum és nyelvezet
Egy-két szóval leírhatatlan. Egy mitikus és misztikus elemekkel tarkított vadromantikus, groteszk, történelmi road movie-val állunk szemben – fogalmazott Rudolf Péter.
Az interjúban Rudolf kitért a regény misztikus vetületeire. Korábban a kritika Fehér Béla könyvét úgy értékelte, mint a mágikus realizmus megjelenését Magyarországon. Most a rendező kicsit árnyaltabb képet rajzolt a történet misztikumáról: „Fehér Béla ráadásul a mi fantáziavilágunkra – népmesékre, mítoszokra, s a saját költőink által megrajzolt figurákra – is támaszkodik. Imádtam a regényben azt, hogy miközben figyeljük a történelem sodrában haladó postakocsit és az azt üldöző halottas kocsit, magától értetődően keveredünk bele misztikus történetekbe, mintha az egész magyar kultúra venne körül minket… Azzal tudjuk lefesteni a szereplőt, hogy mennyire nyitott, mit lát meg a világból. A filmben tehát kavarog a történelem, a magyar misztikum és az álom...”
A kötet elhíresült nyelvezetéről ugyancsak beszélt a rendező, aki szerint a szövegben rengeteg a humor, a nyelvezete pedig kivételesen bravúros. Ennek megfelelően a színészek nem kaptak lehetőséget arra, hogy maguk alakítsák a szöveget. „Nagyon átgondolt nyelvezetről van szó, ahol mellébeszélni vagy improvizálni szinte lehetetlen. Nagyon különösek és csodásak a mondatok és nem szerettem volna, ha sérülnek. Külön reménykedem benne, hogy a filmnek is köszönhetően Fehér Béla helyenként kacifántos, humoros megjegyzései is az életünk részévé válnak” – fogalmazott a rendező.
A legjobb indulás
A filmkészítéssel kapcsolatban Rudolf elmondta, hogy komoly kihívás volt létrehozni a tizenkilencedik századot, mert „nem sok mezőváros maradt olyan állapotban, amelyen végig lehet hajtani egy postakocsival”. A forgatás egyébként több mint kétszáz helyszínen zajlott, és több mint száz színész szerepel a filmben. A főszereplők: Haumann Péter, Reviczky Gábor, Kőszegi Ákos, Nagy-Kálózy Eszter, Lengyel Tamás, Trokán Nóra és Kálloy Molnár Péter. De rajtuk kívül még sok nagyszerű színész kapott helyet a filmben.
A Kossuthkifli első részét március 15-én, este 9 órakor vetítik le a megújult Duna Televízión. A bemutató időpontjával kapcsolatban a rendező megjegyezte: „évtizedek óta a Kőszívű ember fiait nézzük ebben az időszakban.” És, most, hogy végre új film mészült a negyvennyolcas időszakról, azt nem is lehetne máskor vetíteni. „Egy forradalomról szóló film legjobb indulása mégis csak március 15-e” – szögezte le a rendező, aki egyébként abban reménykedik, hogy a film „ifjaktól idősekig mindenkit lázba fog hozni”.
A teljes interjút ITT hallgatható meg.
Forgatókönyvszerűen írott könyv
A rendező a riportban elmondta, hogy Fehér Béla – akit már régebb óta ismer – szinte forgatókönyvszerűen ír, stílusa nagyon alkalmas arra, hogy film készüljön belőle. A könyv, illetve a film cselekménye a rendező előadásában így hangzik: „egy negyven évvel ezelőtti találkozás eredményeként hetvenedik születésnapra valaki megrendel egy adag bejglit Debrecenbe, egy pozsonyi cukrászmestertől. A történet pedig arról szól, hogy ez a bejgli hogyan jut el ide Pozsonyból a forradalom alatt. Ez egy üldözéses történet, mert a postakocsi nyomába ered egy halottaskocsi. Valaki ugyanis azt gondolja erről a levélről, hogy egy árulólevél, és utána kell, hogy járjon annak, mi van a háttérben, a néző azonban majd eldönti, hogy valójában mi zajlik a vásznon. Miközben átmennek az országon, gyakorlatilag olyan aspektusból látjuk a forradalmat, ahonnan nem szoktuk, s amelynek köszönhetően elénk tárulnak a forradalom mindennapjai.”
A rendező rámutatott a regény hallatlan aktualitására is: „Azért izgalmas ez, mert most is nézzük a híreket, itt élünk Európa közepén egy rémisztő háború mellett, éljük a mindennapjainkat és ehhez van valamilyen viszonyunk. Miközben zajlik a forradalom, látjuk az emberek mindennapjait, de a történelmi keret nagyon is valóságos.”
Misztikum és nyelvezet
Egy-két szóval leírhatatlan. Egy mitikus és misztikus elemekkel tarkított vadromantikus, groteszk, történelmi road movie-val állunk szemben – fogalmazott Rudolf Péter.
Az interjúban Rudolf kitért a regény misztikus vetületeire. Korábban a kritika Fehér Béla könyvét úgy értékelte, mint a mágikus realizmus megjelenését Magyarországon. Most a rendező kicsit árnyaltabb képet rajzolt a történet misztikumáról: „Fehér Béla ráadásul a mi fantáziavilágunkra – népmesékre, mítoszokra, s a saját költőink által megrajzolt figurákra – is támaszkodik. Imádtam a regényben azt, hogy miközben figyeljük a történelem sodrában haladó postakocsit és az azt üldöző halottas kocsit, magától értetődően keveredünk bele misztikus történetekbe, mintha az egész magyar kultúra venne körül minket… Azzal tudjuk lefesteni a szereplőt, hogy mennyire nyitott, mit lát meg a világból. A filmben tehát kavarog a történelem, a magyar misztikum és az álom...”
A kötet elhíresült nyelvezetéről ugyancsak beszélt a rendező, aki szerint a szövegben rengeteg a humor, a nyelvezete pedig kivételesen bravúros. Ennek megfelelően a színészek nem kaptak lehetőséget arra, hogy maguk alakítsák a szöveget. „Nagyon átgondolt nyelvezetről van szó, ahol mellébeszélni vagy improvizálni szinte lehetetlen. Nagyon különösek és csodásak a mondatok és nem szerettem volna, ha sérülnek. Külön reménykedem benne, hogy a filmnek is köszönhetően Fehér Béla helyenként kacifántos, humoros megjegyzései is az életünk részévé válnak” – fogalmazott a rendező.
A legjobb indulás
A filmkészítéssel kapcsolatban Rudolf elmondta, hogy komoly kihívás volt létrehozni a tizenkilencedik századot, mert „nem sok mezőváros maradt olyan állapotban, amelyen végig lehet hajtani egy postakocsival”. A forgatás egyébként több mint kétszáz helyszínen zajlott, és több mint száz színész szerepel a filmben. A főszereplők: Haumann Péter, Reviczky Gábor, Kőszegi Ákos, Nagy-Kálózy Eszter, Lengyel Tamás, Trokán Nóra és Kálloy Molnár Péter. De rajtuk kívül még sok nagyszerű színész kapott helyet a filmben.
A Kossuthkifli első részét március 15-én, este 9 órakor vetítik le a megújult Duna Televízión. A bemutató időpontjával kapcsolatban a rendező megjegyezte: „évtizedek óta a Kőszívű ember fiait nézzük ebben az időszakban.” És, most, hogy végre új film mészült a negyvennyolcas időszakról, azt nem is lehetne máskor vetíteni. „Egy forradalomról szóló film legjobb indulása mégis csak március 15-e” – szögezte le a rendező, aki egyébként abban reménykedik, hogy a film „ifjaktól idősekig mindenkit lázba fog hozni”.
A teljes interjút ITT hallgatható meg.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból