Mint arról a magyar sajtó is beszámolt, az elmúlt hét végén gyakorlatilag porrá égett Moszkvában az Orosz Tudományos Akadémia egyik legnagyobb könyvtára. A lángok több mint huszonöt órán keresztül pusztítottak a kétezer négyzetméteres könyvtárban. A veszteséget Vlagyimir Fortov az Orosz Tudományos Akadémia elnöke úgy jellemezte: ami történt, az a kultúra Csernobilja. A tűz eloltása után úgy tűnt, közelítőleg egymillió dokumentum semmisült meg a tűzvészben.

Nehéz volt felvenni a harcot a lángokkal
Az 1918-ban alapított könyvtárban mintegy tízmillió dokumentumot tároltak, a legrégebbiek a XVI. századból származtak. A gyűjtemény tizenöt-húsz százaléka károsult, nagy része nem is a tűz, hanem az oltás során használt víz miatt.
A tűzoltók szóvivője ugyanakkor visszautasította az oltás gondatlanságára vonatkozó vádakat, s kijelentette, hogy a tűzoltók tisztában voltak azzal, milyen értékeket kell megmenteniük, s mindent megtettek annak érdekében, hogy megvédjék a dokumentumokat a vízből. A problémát inkább az jelentette, hogy a könyvtár személyzete későn észlelte a lángokat, s így természetesen későn értesítette a tűzoltóságot, akkor, amikor már nagyon nehéz volt felvenni a harcot a lángokkal. Ezért tarthatott az oltás több mint egy teljes napig.  
Ugyanakkor az oltás szakszerűsége mellett szól, hogy a tűzoltóságnak viszonylag rövid idő alatt sikerült korlátozni a tüzet, és így megmentette a könyvtár nagyobbik hányadát.

Hatalmas veszteség érte az orosz tudományos életet
A katasztrófáról a könyvtár igazgatója Juri Pivovarov azt mondta, egyelőre nem világos, hogy a tűz mekkora kárt tett. „Az azonban biztos,” – jelentette ki az igazgató – „hogy hatalmas veszteség érte az orosz tudományos életet. Könyvtárunk a maga nemében az egyik legnagyobb érték a világon, valószínűleg ugyanolyan fontos az orosz tudománynak, mint az amerikaiaknak a Kongresszusi Könyvtár. Olyan dokumentumokat őriztünk, amelyeket lehetetlen máshol megtalálni."
Vlagyimir Fortov az Orosz Tudományos Akadémia elnöke úgy nyilatkozott: „A papíralapon őrzött, egyedülálló tudományos műveknek körülbelül húsz százaléka örökre elveszett."
A könyvtár egyes munkatársai az orosz lapoknak nyilatkozva azonban úgy vélik, hogy a kár sokkal súlyosabb.
Ráadásul a tűzvész nem pusztán az orosz tudományos életet érinti, de hatással lehet néhány európai humán tudományra is. A könyvtár épülete adott otthont ugyanis a Moszkvai Német Történeti Intézetnek, ahol nemzetközi kutatások is folytak.  Albert Gleb, német történész, a Zurichi Egyetem professzora a Gazeta.ru online újságnak így nyilatkozott: „Az intézet pusztulása súlyos veszteséget jelent a német-orosz tudományos kapcsolatok számára."

A könyvtár helyreállítása évekbe telik
Hogy mi lesz a moszkvai könyvtár további sorsa, azt egyelőre csak találgatni lehet. A tűzoltóság gyors becslése szerint az épületet nem lehet helyreállítani, ezért valószínűleg az egész gyűjteménynek költöznie kell. Ám, hogy hova, és miképp, azt ma még senki nem tudja.
Fortov, a Tudományos Akadémia elnöke szerint a könyvtári állomány megmenekült dokumentumainak új épületre lesz szükségük, s ezért javaslatot fog tenni arra, hogy az Akadémia dolgozzon ki koncepciót a megoldással kapcsolatban. A leégett könyvtár igazgatója, Pivovarov azonban úgy nyilatkozott a kérdésről, hogy „mivel a könyvtár szövetségi tulajdon, az akadémiának az orosz elnökhöz kellene fordulnia segítségért. De, akárhogyan is találja meg az orosz kultúra a megoldást, a könyvtár helyreállítása évekbe telik.”