Újranyomtatják a Vizsolyi Bibliát
A Reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából, 2017-re kívánják elkészíteni és kétszáz példányban kiadni a Vizsolyi Bibliát, adta hírül az MTI. A szerdán megkezdődött munka fő kuriózumát a vízimalom által hajtott korhű nyomdagép, a rongypapír és a kézzel vésett betűk használata adja.
Némi történelem
Lényegében két jeles vallástörténeti eseményt sikerült egy tető alá hozni: az alkalom, amire a Biblia készül, a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója lesz, az ember pedig, aki előtt tisztelgünk Károlyi Gáspár református prédikátor, aki elsőként fordította a teljes Bibliát magyar nyelvre.
Károli – ahogy protestáns berkekben nevezik – eredteti neve egyébként Radicsics Gáspár, magát a szülővárosa, Nagykároly után nevezte Carolinak vagy Caroliusnak. Életművét, a Biblia teljes magyar fordítását 1586-ban kezdte meg, néhány lelkésztársa segítségével. A Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István által támogatott munkát 1589-ben kezdték Vizsolyban. A 700-800 példány kinyomtatását három év alatt fejezték be. Mára ötvennégy példánya maradt fenn, s csak huszonnégy található Magyarországon. A nagyszabású munkában jelentős érdemei voltak Mantskovits Bálintnak is, aki korának egyik leghírhedtebb nyomdászmestere volt.
A reformációt, mint történelmi eseményt itt most elegánsan átugornám, mindenki tudja, meg a történelemtanároknak is kell valamiből élni…
A munkafolyamat
A nyomtatás folyamatának Rákóczi Zsigmond hajdani kúriája biztosítja a helyet. Itt állították fel –amennyire kideríthető, illetve lehetséges volt, az eredeti helyen – az újjáépített vízimalom meghajtású nyomdagépet, itt gyártják a korhű rongypapírt, valamint kézzel kivésték a betűk előállításához szükséges háromszázhetvenöt darab verőtövet. A projekt megálmodói arra törekedtek, hogy a lehető legtöbb részletében korhű legyen a történelmi Biblia újranyomása.
A kétszáz példányban kiadni kívánt Biblia nyomtatását szerdán kezdték meg, János Evangéliumának első két oldalával, a befejezését pedig 2017. okt. 30-ra tervezik.
A munka kezdete
Tőkés Lászlót (volt királyhágómelléki református püspök, jelenleg európai parlamenti képviselő) kérték fel a munka fővédnökének, így a mű valószínűleg helyet kaphat a 2017-es európai ünnepi rendezvénysorozatban. A munka megkezdése alkalmából tartott beszédében azon emberek munkáját méltatta, akik anno lehetővé tették, hogy magyar nyelven is megjelenhessen a Szentírás, valamint kiemelte mindennek a kulturális értékét, továbbá hatalmas egyház- és nyelvtörténeti jelentőségét.
Daruka Mihály a projekt megálmodója, a Rákóczi-kúria és az Öreg Nyomdász Vendéglő és vendégház tulajdonosa emelkedett hangnemben beszélt mindazokról, akik idejüket, pénzüket és erejüket nem sajnálva dolgoztak, ezzel lehetővé téve a Szentírás újranyomtatását. Elmondta továbbá, hogy a vállalkozás bevételét arra szánja, hogy felújítsa a Mantkovits Biblianyomtató műhelyt, valamint helyreállítsa a Rákóczi-kúriát.
Némi történelem
Lényegében két jeles vallástörténeti eseményt sikerült egy tető alá hozni: az alkalom, amire a Biblia készül, a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója lesz, az ember pedig, aki előtt tisztelgünk Károlyi Gáspár református prédikátor, aki elsőként fordította a teljes Bibliát magyar nyelvre.
Károli – ahogy protestáns berkekben nevezik – eredteti neve egyébként Radicsics Gáspár, magát a szülővárosa, Nagykároly után nevezte Carolinak vagy Caroliusnak. Életművét, a Biblia teljes magyar fordítását 1586-ban kezdte meg, néhány lelkésztársa segítségével. A Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István által támogatott munkát 1589-ben kezdték Vizsolyban. A 700-800 példány kinyomtatását három év alatt fejezték be. Mára ötvennégy példánya maradt fenn, s csak huszonnégy található Magyarországon. A nagyszabású munkában jelentős érdemei voltak Mantskovits Bálintnak is, aki korának egyik leghírhedtebb nyomdászmestere volt.
A reformációt, mint történelmi eseményt itt most elegánsan átugornám, mindenki tudja, meg a történelemtanároknak is kell valamiből élni…
A munkafolyamat
A nyomtatás folyamatának Rákóczi Zsigmond hajdani kúriája biztosítja a helyet. Itt állították fel –amennyire kideríthető, illetve lehetséges volt, az eredeti helyen – az újjáépített vízimalom meghajtású nyomdagépet, itt gyártják a korhű rongypapírt, valamint kézzel kivésték a betűk előállításához szükséges háromszázhetvenöt darab verőtövet. A projekt megálmodói arra törekedtek, hogy a lehető legtöbb részletében korhű legyen a történelmi Biblia újranyomása.
A kétszáz példányban kiadni kívánt Biblia nyomtatását szerdán kezdték meg, János Evangéliumának első két oldalával, a befejezését pedig 2017. okt. 30-ra tervezik.
A munka kezdete
Tőkés Lászlót (volt királyhágómelléki református püspök, jelenleg európai parlamenti képviselő) kérték fel a munka fővédnökének, így a mű valószínűleg helyet kaphat a 2017-es európai ünnepi rendezvénysorozatban. A munka megkezdése alkalmából tartott beszédében azon emberek munkáját méltatta, akik anno lehetővé tették, hogy magyar nyelven is megjelenhessen a Szentírás, valamint kiemelte mindennek a kulturális értékét, továbbá hatalmas egyház- és nyelvtörténeti jelentőségét.
Daruka Mihály a projekt megálmodója, a Rákóczi-kúria és az Öreg Nyomdász Vendéglő és vendégház tulajdonosa emelkedett hangnemben beszélt mindazokról, akik idejüket, pénzüket és erejüket nem sajnálva dolgoztak, ezzel lehetővé téve a Szentírás újranyomtatását. Elmondta továbbá, hogy a vállalkozás bevételét arra szánja, hogy felújítsa a Mantkovits Biblianyomtató műhelyt, valamint helyreállítsa a Rákóczi-kúriát.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból