A kairói és a córdobai könyvtárak bemutatása előtt feltétlenül meg kell ismerkednünk azzal a könyvtárral, aminek a példájára alapították az arab birodalom összes nagy könyvtárát: a bagdadi, ‘Abbāsida könyvtárral mely a bayt al-ḫikma, azaz a bölcsesség háza néven vált híressé, és al-Ma‘amūn kalifa (813-833) alapította.

A kalifa álma
A gyűjtemény alapjául szolgáló első kötetek az alapító apja, Hārūn ar-Rašīd (789-809) magángyűjteményéből származtak. A könyvtár megalapításához, és a gyűjtemény jellegének kialakításához egy legenda kapcsolódik, melyet ibn an-Nadīm egy 10. (arab) századi filológus rögzített. Állítása szerint al-Ma‘amūn kalifa álmában egy sápadt, magas homlokú, összenőtt szemöldökű, kék szemű férfit látott egy trónon ülni. Ha valaki nem jött volna rá a leírás alapján – ahogy al-Ma‘amūn-nak is csak tekintélyes udvari tudósainak segítségével sikerült – a férfi Arisztotelész volt, aki nem csak ült, de beszédet is intézett az újdonsült kalifához, melynek témája az ősi görög tudományok fontossága volt. An-Nadīm szerint ezen álom hatására kezdődött meg a Bölcsesség Házának alapítása (és folyamatos támogatása), melynek első feladata az volt, hogy az ősi, görög tudományt átültesse arab nyelvre.
Al-Ma‘amūn persze nem az első kalifa volt, aki ősi művek fordítását kultiválta, az azonban biztos, hogy ő volt az első, aki e célból egy egész fordító műhelyet hozott létre. Pénzt és energiát nem sajnálva próbálta összegyűjteni az ősi görög tudományos munkákat. A 820-as években több alkalommal Bizáncba küldetett követeket, akik tekintélyes mennyiségű aranyért cserébe görög művekkel tértek vissza kalifájukhoz.

Csak a tudomány
Azt azonban ki kell jelentenünk, hogy az arabokat csak és kizárólag tudományos munkák érdekelték, de azok közül minden. A kalifák jóval nagyobb hatalommal bírtak, mint az ᷾ulemák (vallástudósok), így azok tiltakozása ellenére mind az asztronómiai, orvostudományi, valamint matematikai könyveket is lefordították.  
Éleslátás és önkényesség azonban kifulladt a tudományok művelésében: egyetlen eposzt, drámát, de még színdarabot sem vettek át a görögöktől. Az okok igazán egyszerűek: se az iszlám vallásnak, se a kalifának, aki „az igaz hívők fejedelme”, a Próféta helytartója, annak törvényeinek letéteményese, egyáltalán nem volt szüksége arra, hogy az éppen áttért új hívőket megzavarják egy ősi többistenhit maradványai. Talán ennek is köszönhető, hogy míg az arab tudományos munkásság több évszázadon keresztül iránymutató volt mind a három ismert kontinensen, addig az arab irodalom majd egy évezreden keresztül a megszokott mederben folyt.

A kultúra központja
De miért is hoztak létre a kalifák egy ilyen hatalmas tudományos központot? És mi haszna volt ebből az arab kultúrának? Ráadásul nem csak egy egyszerű könyvtárat, vagy fordítóműhelyt hoztak létre. A Bölcsesség Háza csupán egy nagyobb épületkomplexum, a dār al-‘ilm része volt. Nem csak könyvtárnak, hanem az akkori tudományos élet központjának is szánták a kalifák új székhelyüket, Bagdadot. Ezt pedig hogyan érhették el? A legnagyobb tudományos munkákat összegyűjtötték és a kor legjelentősebb filológusait és tudományos szaktekintélyeit hívták meg dolgozni a bagdadi akadémiára.
A tudósok pedig jöttek: előadásokat tartottak a mecsetekben, tudományos vitákat folytattak, és az éppen lefordított dokumentumokat szakszerű kommentárral látták el. De nem csak kommentálták őket, hanem azok nyomán új műveket is alkottak: éppen ezért al-Ma‘amūnnal kezdődően az ‘Abbāsida kalifák könyvkötőket és írnokokat is alkalmaztak a Bölcsesség Házában, akik azonnal sokszorosították vagy örök életűvé tették az új, elkészült könyveket. Természetesen legalább egy kópia a könyvtár tulajdona lett, az azt megalkotó mester pedig sokszor több száz dináros jutalmat kapott erőfeszítéséért az éppen hatalmon levő kalifától.

Bagdadból Kairóba
Így egy idő után valóban Bagdad lett az oktatás és tudományos élet központja az ‘Abbāsidák hatalmának fénykorában. Olyan újításokkal örvendeztetve meg az utókort, mint a matematikai irodalom, amelynek első műve az al-ğabr’ névre hallgatott, amiből később a mai iskolákban tanult algebra fejlődött ki (az összes közoktatásunkban résztvevő diák nagy örömére). Az orvostudomány első diagnosztikai kézikönyvei és gyógyszerészeti leírásai is ehhez a korhoz és Bagdadhoz köthetőek, a földrajzi leírások és a historizmus kialakulásáról nem is beszélve.
De sajnos, ahogy a kalifák dicsősége halványult, a befolyásuk is fogyott, az új művek beszerzésére és a tudósok megtartására immár nem tudtak annyi pénzt fordítani, mint kellett volna. A Bölcsesség Háza és a hozzá rendelt tudományos akadémia hírneve egyre halványult. Ez a folyamat eredményezte azt, hogy a 10. századtól már egy új helyen, Kairóban pezsdült fel a könyvkultúra, a Fātimidák uralma alatt.
Mert amit a vámon elvesztettünk…