A történészek túlnyomó többsége úgy véli, hogy a „mi lett volna, ha…?” kérdése a legkevésbé tudományos, s így gyakorlatilag feltehetetlen kérdés. Ezzel szemben a valóság az, hogy az egész történelemtudomány, úgy, ahogy van, szőröstül-bőröstül értelmét veszti e kérdés nélkül. Valójában a történelem legizgalmasabb problémája az, hogy „mi lett volna, ha…?” Minden más – tények, adatok, emlékek, források – pusztán e kérdés mellett válnak értelmessé, pusztán azért érdekesek, mert megmagyarázzák, hogy egy adott történelmi helyzetben, ami történt, ahhoz képest, milyen keretek között történhetett volna valami más.

Ha fennmarad a Monarchia
A minap akadtam rá Elter Tamás egy hosszú cikkére: Ha Ferenc Ferdinánd lép trónra, fennmarad a Monarchia. A szerző beszámol arról, hogy az első világháború száz évvel ezelőtti kezdetére emlékezve – más rendezvények mellett – tavaly novemberben alternatív történészek számára is rendeztek egy konferenciát Bécsben. A tanácskozáson azt vizsgálták a szakemberek, mi lett volna, ha Ferenc Ferdinánd trónörökös nem hal meg 1914 nyarán Szarajevóban. Akkor vajon kirobban a világháború? Fennmarad az Osztrák-Magyar Monarchia?
A konferencián olyan történészek vettek részt, mint Richard Ned Lebow, a londoni Kings College professzora, aki úgy véli, hogy az alternatív történelem fontos tanulsággal szolgál napjaink döntéshozói számára. Az alternatív történelmi szemlélet az adott helyzet adta reális döntési lehetőségeket, és azok lehetséges következményeit veszi számba. „Ha valaki rossz feltevéssel indít, végig azon az úton marad. Ez történt 1914-ben is.” –nyilatkozta a professzor a BBC-nek.
Lebow úgy véli, hogy ha Ferenc Ferdinánd túléli a szarajevói merényletet, megelőzhető lett volna az első világháború. „Ferenc Ferdinánd volt a legerősebb szóvivője az Osztrák-Magyar Monarchia békéjének. Személy szerint úgy vélte, és ebben nem is tévedett, hogy egy Oroszországgal szembeni háború mindkét birodalom végét jelentené.” – nyilatkozta. Mindehhez hozzátette, hogy a trónörökös elleni merénylet ezt az erős féket távolította el a háborúhoz vezető folyamatból, egyszersmind ürügyet és ösztönzést adott a háború kirobbantásához.
Hasonlóan nyilatkozott a konferencia egy másik neves résztvevője, Holger Herwig, a University of Calgary professzora: „Az Osztrák-Magyar Monarchia nagy valószínűséggel magától nem omlott volna össze, ha nem megy a háborúba.”

Nagy-Ausztriai Egyesült Államok
A konferencia résztvevői szerint ugyanis Ferenc Ferdinánd trónra lépése és reformterveinek megvalósítása megfelelő alternatívát jelentett volna az első világégés elkerüléséhez.
Ferenc Ferdinánd merőben új alapokra helyezte volna a Monarchiát. Már trónra lépése előtt elkészítette azokat a terveket, amelyek a dualista államszerkezetet felváltó, és a birodalom etnikai összetételének megfelelő új, föderalista berendezkedés kialakítására vonatkoztak. A trónörökös környezetében már készen állt az az átfogó államjogi reformterv, amely a Monarchiát trialista államszövetséggé alakította volna. A koncepció szerint a Monarchia szláv népcsoportja jelentette volna a trialista berendezkedés harmadik pillérét.
A reformintézkedések első lépéseként a birodalom kebelén belül létrehozták volna a Horvátország, Bosznia-Hercegovina, valamint Dalmácia alkotta Délszláv Királyságot. A délszláv társállam ugyanolyan jogállással rendelkezett volna, mint a Magyar Királyság az 1867-es kiegyezés után. Második lépésben a Monarchiát föderális államszövetséggé alakították volna át, Nagy-Ausztriai Egyesült Államok néven.
A lépés természetesen megszüntette volna az 1867-es osztrák-magyar, illetve az 1868-as magyar-horvát kiegyezésen alapuló struktúrákat. Az új rendszerben Magyarország a föderális államszövetség többiekével azonos jogú tagjává vált volna. A föderáción belül Ferenc Ferdinánd a mindenkori uralkodónak erős központi irányítószerepet szánt.
Ugyanakkor Ferenc Ferdinánd azzal is tisztában volt, hogy a Monarchia fennmaradásához az elkerülhetetlen modernizáción kívül a nemzetközi külpolitikai egyensúly fenntartása is elengedhetetlen. Ezért mereven ellenzett minden olyan háborús kalandot, amely a reformterveire, illetve a birodalomra nézve veszélyt jelentett. Azt pedig, hogy a Monarchia Oroszországgal szembe forduljon egyenesen életveszélyesnek tartotta. Látnoki szavai szerint: „… nehogy a cár és a császár egymást trónjáról letaszítva, szabad utat engedjenek a forradalmaknak.”
Mindent egybe vetve kétségtelen, hogy Ferenc Ferdinánd trónra lépésével és reformterveinek megvalósításával elkerülhető lett volna az első világháború, fennmarad a Monarchia – ha nem is abban a formában, ahogyan addig létezett.

A Duna völgyében
Nem kell ahhoz különösebben mély történelmi tudás, hogy felismerjük, nekünk, magyaroknak – meg persze a Duna völgyében élő valamennyi nemzetnek – kimondottan előnyös alternatívát jelentett volna Ferenc Ferdinánd uralkodása. Európa két világháborút, néhány népirtást, pár diktatúrát, és megannyi szegedést elkerülhetett volna. Hogy azonban Ferdinánd reformjaiból, a boldog békeidők száz esztendős meghosszabbításából miképpen születhetett volna meg a modern, sőt posztmodern jóléti társadalom, a maga megannyi szabadságával, gazdasági sikereivel és tágas demokráciájával, nos, arra nehéz válaszolni. Meg persze arra is, hogy jó-e nekünk, hogy mindez létrejött.
Mindenesetre az ábrándozáshoz jó anyagot kínálnak Ferenc Ferdinánd elképzelései, a tényeket pedig – hogy miből és mivé fejlődhetett volna a Nagy-Ausztriai Egyesült Államok – összebogarászhatjuk például az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című huszonegy kötetes könyvsorozat hasonmás kiadásából.
A Méry Ratio könyvkiadó által gondozott, tekintélyes könyvsorozat Magyarország Kormányának ajándékaként, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felkérésére a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. juttatta el az iskolák és a települések könyvtáraiba. Így most minden jelentősebb bibliotékában belelapozhatunk.
A száz esztendővel ezelőtti közép-európai valóságot bemutató kiadvány kiszállítását követően nagyon sokan érdeklődtek arról, hol és hogyan lehet megvásárolni a különleges sorozatot.  Az érdeklődésekre válaszul a Könyvtárellátó megszerezte a könyvek forgalmazásának kizárólagos jogát. Ennek köszönhetően pedig februártól a KELLO webshopjában, valamint a KELLO-Infopontokon – az eredeti árnál kedvezőbben – megvásárolható az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című hiánypótló huszonegy kötetes sorozat.
Ha már a Monarchia nem maradhatott fenn, a nagyszerű összefoglaló kiadvány megőrzi emlékét, és talán a reményét is annak, hogy egyszer majd képesek lesznek ismét együttműködni a Duna menti népek.