Hol nyugszik Dzsingisz kán?

Gondolom sokan olvasták Lőrincz L. László kiváló könyvét, amely Dzsingisz kán életét dolgozza fel. Szórakoztató és izgalmas. Amint a szerző írta: „Kevés vitatottabb személyisége van a történelemnek, mint Dzsingisz kán. Neve hovatovább egyet jelent a kegyetlenséggel, az esztelen vérengzéssel, a szadizmussal, egyet jelent a rombolással, a népirtással, a vandalizmussal. Ugyanakkor évszázadokon át Dzsingisz nevével zászlaján harcolt a mongol nép függetlenségéért a mandzsu hódítók ellen. Dzsingisz nevét még napjainkban is babonás tisztelet övezi, bár a nagykán alakja egyre messzebbre tűnik a legendák ködében...”

Tízezer önkéntes
Kedves Olvasó! Ha módja van rá, lapozza fel a könyvet, annál is inkább, mert a hatalmas úr talán mégsem vesz el a múlt ködében, ugyanis több mint tízezer önkéntes vett részt abban a régészeti kutatásban, amelyben Dzsingisz kán sírjának lehetséges helyét próbálják meghatározni több mint nyolcvannégy ezer műholdfelvétel átböngészésével. A hatalmas segítségnek hála, a régészek ötvenöt lehetséges régészeti lelőhelyre szűkítették a keresést.
A projekt segítségével hatezer négyzetkilométernyi terület műholdképeit sikerült átnézni – olvasható a Public Library of Science című lapban megjelent tanulmányban. A régészek úgy vélik, a projekt segítségével egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy végre rábukkanjanak a mongol birodalomépítő földi maradványaira.
Albert Yu-Min Lin, a régészcsapat vezetője, a Kaliforniai Egyetem kutatója elmondta, a projekt keretében olyan hatalmas mennyiségű anyagot sikerült átnézni, amely az önkéntesek nélkül évekbe került volna a csapatnak, mivel minden egyes régésznek húszezer műholdfelvételt kellett volna áttanulmányoznia.

Húszezer halott
Dzsingisz kán, eredeti nevén Temüdzsin (kb. 1155 – 1227) egyesítette a mongol törzseket és megalapította a Mongol Birodalmat. Ő és utódai elfoglalták Ázsia legnagyobb részét, sőt még Kelet-Európát is. Ez volt a világtörténelem legnagyobb összefüggő területű birodalma.
Minden kétséget kizáróan a mai napig a leghíresebb mongol a világon, s máig a mongol nemzeti öntudat megtestesítője. DNS-kutatások szerint Dzsingisz kánnak napjainkban tizenhatmillió férfi leszármazottja él.
A legtöbb szakértő szerint az 1227-ben, hetvenkét éves korában elhunyt Dzsingisz kánt a mongolok szent hegye, a Burkhan Khaldun közelében, egy völgyben helyezték örök nyugalomra, azonban a pontosabb helyszín nem ismert. A legenda szerint a Kaszpi-tengertől a Sárga-tengerig húzódó Mongol Birodalom alapítóját szándékosan titokban temették el, mindenkit megölve, aki tudhatott arról, merre fekszik a sír.
A mongol temetkezési szokásokról Marco Polo is szolgáltat forrásokat, akinek leírása szerint az elhunyt mongol nagyurakat az Altajnak nevezett nagy hegyhez vitték, az út során pedig mindenkit megöltek, akivel találkoztak, hogy titokban maradhasson a sírok fekvése. A tizenharmadik századi utazó leírása szerint Kubiláj kánnak, Dzsingisz kán unokájának halála után húszezer embert öltek meg ily módon.

Kétmillió háromszázezer helyszín

Az önkénteseket arra kérték, hogy minden modern vagy történelmi építményt és tereptárgyat jelöljenek meg a műholdképeken. Hat hónap, és összesen harmincezer munkaóra alatt a tízezer önkéntes így kétmillió háromszázezer helyszínt jelölt meg. Ebből a kutatócsapat először százra, majd ötvenötre csökkentette a lehetséges helyszínek számát. A helyszínek között olyan kör alakú és szögletes sírhalmok is vannak, amelyeknek kora a bronzkortól a mongol korig terjed. Emellett erődítésnyomok és kőmegállítók is szerepelnek megjelölt tereptárgyak között.

Noha a régészek már több helyszínen is jártak, ahol méréseket végeztek és légi felvételeket készítettek, ásatásokba még nem kezdtek, mivel Mongóliában rendkívül népszerűtlenek a sírokat feltáró régészeti munkálatok. Ezért a kutatók inkább talajradar és más eszközök segítségével igyekeznek tovább szűkíteni a lehetséges helyszínek listáját.
Yu-Min Lin szerint a projekt megmutatta, milyen eredményesen használható az önkéntesek tömeges bevonása a tudományos kutatásba. A tudós úgy véli, a hasonló kezdeményezések „segítenek nekünk alámerülni az ismeretlenbe, és váratlan felfedezéseket tenni".