Újra megjelent Káldi György 1626-ban Bécsben kinyomtatott bibliafordítása. Az ezerkétszáz oldalas nagyalakú Biblia pontos mása az első teljes katolikus bibliafordításnak.

Két évszázados fejlődés csúcspontja
Kiss Gábor elmondása szerint a könyv az eredeti teljes Káldi-Biblia laponkénti digitalizálásával készült. A kötészet során úgynevezett félbőr kötést alkalmaztak. A kilenc centiméter vastag Biblia könyvtestét a hagyományos módon, kézzel festették téglavörös színűre, vagyis „élmetszéssel" látták el.
A kiadó vezetője kiemelte, hogy az első teljes katolikus bibliafordítás két évszázados fejlődés csúcspontja, a magyar bibliafordítási kísérletek lezárása. Káldi György jezsuita szerzetes fordításának jelentőségét az is mutatja, hogy a magyar katolikus egyháznak – kisebb javításokkal – 1971-ig ez volt a hivatalos szentírása – tette hozzá.

A pozsonyi kollégium rektora
A most újraalkotott kötet fordítója, Káldi György 1595-ben Bécsben tanult teológiát, majd pappá szentelték. Pázmány Péter pártfogoltjaként 1598-ban Rómába ment, ahol belépett a jezsuita rendbe. 1625-ben Pázmány támogatásával megalapította, és nyomdával szerelte fel a pozsonyi kollégiumot, amelynek haláláig rektora volt. A bécsi udvar és Bethlen Gábor bizalmát egyformán élvezte.
Bibliafordításán Pázmány felszólítására és rendi beosztásban dolgozott. Első kézirata 1605-1608 között készült korábbi kísérletek felhasználásával. Az 1626-ban Bécsben megjelent első teljes katolikus magyar nyelvű Szent Biblia általánosan elterjedt és jelentősen hatott a magyar irodalmi nyelv fejlődésére.

Júdáscsók, ádámkosztüm, matuzsálem
Kiss Gábor szerint a Káldi-Biblia és a harminchat évvel korábban, 1590-ben megjelent protestáns Vizsolyi Biblia igen nagy hatással volt a magyar nyelvre. A két magyar nyelvű bibliából számos szó, szófordulat, közmondás vált a mindennapi nyelv részévé. Példaként említette a bibliai eredetű júdáscsók, tamáskodik, ádámkosztüm, matuzsálem szavak mellett a mosom kezeimet, tiltott gyümölcs, tékozló fiú, salamoni ítélet szókapcsolatot, valamint az Elsőkből lesznek az utolsók, Ki nem dolgozik, ne is egyék, Aki másnak vermet ás, maga esik bele, Aki keres, az talál közmondást.
Hasonló erővel járult hozzá a két fordítás a magyar betűkészlet megteremtéséhez, hiszen a magyar írás kialakításakor a fordítók automatikusan a latin betűkhöz nyúltak, ezért „meg kellett küzdeniük" a latin nyelvben nem szereplő ö, ü, gy, zs hangok leírásával.

Olvasni csak felügyelet mellett
A kiadó vezetője ismertette, hogy míg a protestáns Vizsolyi Bibliából körülbelül száz eredeti példány maradt fenn, addig a katolikus Káldi-Bibliából több száz megmaradt. Ennek egyik oka lehet – tette hozzá –, hogy a Káldi-féle Bibliát nem forgatták olyan gyakran, mint a vizsolyit. A protestánsoknál ugyanis kötelező és népszerű volt a bibliaolvasás, így a bibliákat a mindennapos használtat során „elnyűtték". Ezzel szemben a katolikusok úgy tekintettek a magyar nyelű bibliára, mint amit „felügyelet mellett kell olvasni". A Káldi-Biblia példányai ritkábban kerültek családokhoz, többnyire érseki, püspöki könyvtárakban tartották, és így megőrizték azokat.


A Káldi-Biblia reprint kiadása a Tinta Könyvkiadónak a magyar nyomtatott múlt feltárását célzó programja keretében jelent meg. A Biblia a Tinta Könyvkiadó, a Pytheas Könyvmanufaktúra és a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár közös munkája.