Izraeli lapokra hivatkozva a Múlt-kor online történelmi magazin arról számolt be, hogy a közeljövőben először lesz látható a világ legrégebbi zsidó imakönyve. Csütörtök este ugyanis megnyitottak Jeruzsálemben, a Bibliai Föld Múzeumában (Bible Lands Museum) egy négy hétig tartó kiállítást, amelyen számos régi héber biblia szöveget, ősnyomtatványt mutatnak majd be. A Könyvek könyve című kiállításon lesz először látható az évezredes héber imakönyv is.

Bizonytalan kor
Az eredeti kötésében megőrzött, ötven oldalas, kézzel írott könyvecskét ezerkétszáz évesnek tartják a kutatók. A jelenlegi becslések szerint i. sz. 840 körül íródhattak a szövegek, amikor a babiloni zsidó vallási és tudományos központ virágkorát élte.
A szakértőknek azért sincs egyszerű dolguk a könyv korának pontos meghatározásával, mert az ókori holt-tengeri tekercsek és a középkori, XIII., XIV. századi szövegeket tartalmazó kairói geniza-leletek közötti időszakból igen kevés írott szöveg maradt fenn. Így a most kiállított imakönyvet évszázadok választják el a legközelebbi rokonaitól. Ez mindenképpen megnehezíti a kutatást.
A könyvecske pontos korát és eredetiségét meghatározó tudományos vizsgálatok várhatóan csak 2015-ben fejeződnek be, így az imakönyv korával kapcsolatban van még némi bizonytalanság a tudósok körében.

Kétséges eredet
A kutatók sokáig nem fértek hozzá a könyvecskéhez, sőt annak eredetiségét néhányan máig vitatják. A kötet eredetisége mellett érvelők szerint az imagyűjtemény több nemzedéken át egy család tulajdonában állt, s a közelmúltban került a régiségpiacra. Mások úgy gondolják, semmit nem lehet tudni arról, hogy valójában hol volt a kötet, mielőtt megjelent volna a gyűjtői körökben. Tény, hogy a könyvet több éven keresztül kínálták eladásra a régiségpiacon, de vevőre nem talált, mert a gyűjtők bizonytalan eredete miatt óvakodtak megvásárlásától.
Az imakönyvet végül tavaly az amerikai Steve Green, a világ legnagyobb bibliai magángyűjteményének, a negyvenezer darabból álló bibliai ,,Green-gyűjteménynek" a tulajdonosa vásárolta meg. A Green alapítvány vélhetően azért döntött a vásárlás mellett, mert az általa tervezett nyolcemeletes Washingtoni bibliai múzeumban várhatóan fontos szerepet szán majd a jelenleg Jeruzsálemben bemutatott legősibb zsidó imakönyvnek is.
A Green alapítvány az imakönyv megvásárlása előtt karbonos kormeghatározó vizsgálatot végeztetett, amely a lelet korát a 9. század első felére tette.
No, persze ettől még lehet hamisítvány…

Különös összeállítás
A könyvecskét egyébként pontozott héber betűkkel, a babiloni héber nyelv szerint jegyezték bőrlapokra. Viszont a kézírás nem egységes, tíz-tizenöt különböző személy írhatta. Lapjai sem egységes méretűek, így nyilvánvaló, hogy eredetileg nem egy könyvként készült. Azt viszont egyelőre nem lehet eldönteni, hogy egy időben, de különböző személyek által írott műveket gyűjtött, és kötött össze az eredeti alkotó, vagy időben is eltolva, például apáról fiúra szállva egészült ki újabb és újabb részletekkel az imagyűjtemény, míg végül valaki kötetté formálta.
Az imakönyvecske abban a tekintetben is különös, hogy szokatlan módon három részből áll: reggeli imákat, liturgiai verseket és a pészahi haggada részleteit is tartalmazza.
Az összeállítás furcsaságai miatt Matthew Morgenstern, a tel-avivi egyetem professzora nem bizonyos benne, hogy a középkorban, vagy esetleg csak jóval később állították-e össze a könyvet.