Az Astana Eurasia Book Fair 2025 rendezvény bemutatásával jelentős kilengést követünk el nemzetközi könyvfesztiválokat körüljáró sorozatunk ezt megelőző részeihez képest, természetesen a különlegesség jegyében. A kazahsztáni fővárosban megrendezett könyves világrendezvény számos egyediséget mutat, melyek között maga a helyszín az egyik csodálnivaló:  a hely, melynek modern és tervezett várossá alakítását Kurokawa Kisho japán építész által tervezett főterv teremtette meg.

A fesztiválnak otthont adó főváros, Astana futurisztikus belvárosa /kép forrása/

Pontokba szedett feladatok

Maradva ennél a képnél, tényleg ajánlom, érdemes ráguglizni Astanára, hogy tátott szájjal nézzük meg milyen futurisztikus látványt nyújt a kazah főváros központi része. Az Astana Eurasia Book Fair2025, mely, mint nemzetközi könyves rendezvény Kazahsztánban, nyolcadik a sorrendben. A fesztivál magát így aposztrofálja: „Az eurázsiai tér legnagyobb kulturális és oktatási rendezvénye, amelynek célja, hogy egyetlen intelligens platformon egyesítse az európai és ázsiai országok könyvkiadási és kapcsolódó üzleti szakembereit.” A szervezők, akik maguk mögött tudhatták a főváros polgármesterének és a Kazah Köztársaság Kulturális és Információs Minisztériuma masszív támogatását, katonás rendbe szedett célokat tűztek ki maguk elé a könyvfesztivállal, melyeket pontokba szedve így összegeztek: „a nemzetközi kulturális és szakmai üzleti kapcsolatok erősítésének előmozdítása, az állami, köz- és vállalkozói struktúrák aktív együttműködésének fejlesztése a szellemi és erkölcsi nevelés és kultúra területén; hatékony információcsere az olvasók igényeiről, valamint a könyvkiadás és -terjesztés terén várható feladatok azonosítása; a vezető kiadók modern könyveinek legkiválóbb választékát, valamint a legújabb könyvnyomtatási technológiákat bemutatása a potenciális olvasóknak és vásárlóknak; a kiadók, szerzők, könyvtárak, könyvkereskedők és nyomdák információs, kreatív és üzleti együttműködésének erősítése és bővítése; a világ nyomdaiparának tapasztalatainak megismerése, valamint kapcsolatok kialakítása a kiadók, könyvforgalmazók, valamint a nyomdai anyagok és berendezések beszállítói között.” 

A fesztivál enteriőrje /kép forrása/

Szigorú szabályok

A fesztivál egyik kiemelt programja volt az „Év Legjobb Könyve” pályázat szereplése volt, melynek keretében Az év könyve, a Legjobb debütálás, a Legjobb szépirodalmi könyv, a Legjobb ismeretterjesztő könyv és az úgynevezett Nagydíj, melyet a Török Kultúra Nemzetközi Szervezete adományoz. A fentieken túl nekem legalábbis ezen a fesztiválon is megjelenő biztonsági előírások leptek meg, melyekről így írtak a szervezők: „A Kazah Köztársaság jogszabályai értelmében a VIII. Nemzetközi Könyvvásár ideje alatt tilos olyan kiállítási tárgyakat bemutatni és reklámként felhasználni, amelyek szélsőséges, militarista tevékenységeket, faji és nemzeti kizárólagosságot népszerűsítenek, sértik más résztvevők nemzeti méltóságát, és ellentétesek a Kazah Köztársaság normatív jogszabályainak egyéb követelményeivel.”

A fiatal olvasók szintén falták a könyveket /kép forrása/

Könyvbemutatók és dedikálások, kerekasztal-beszélgetések és gyermekprogramok

Kissé megszégyenülve jelentem, hogy az Astana Eurasia Book Fair 2025 programjairól, azok részleteiről tökmagnál is kisebbre fogyatkozott cirillbetűs tudásom miatt nem tudok számot adni, mivel a rendezvény szervezői ezeket ilyen formátumban tették közzé, ráadásul pdf-ben, amit az a buta internet képtelen volt magyar nyelvre való fordításban visszaadni. De tovább küzdöttem, futottam – ha nem is fűhöz-fához, de az AI-hoz, aki ugyancsak falba ütközött e témában, viszont kiderítette, hogy tavaly milyen programokkal várták a közönséget a kazah fővárosban. Mivel vélhetően idén sem volt nagyon másként, leírom, hogy az Astana Eurasia Book Fair 2024-es kínálatában a könyvbemutatók és dedikálások, kerekasztal-beszélgetések és gyermekprogramok adták a fő irányvonalat. Az ideiről a hírportálokra hagyatkozva írom: a vásáron mintegy 70 kiállító vesz részt, köztük kazahsztáni, orosz, iráni, portugál, kínai és más országok kiadói, könyvkereskedői és oktatási intézményei.

Nagyon is ide kapcsolódik az április 23. és 27. között megtartott esemény honlapjának leírása. A nem túl bonyolult felület vezérfonala itt is a rovatokat tartalmazó fejléc, melyről ezek szerint hiányzik az angolnyelvű, vagy inkább úgy írom, a lefordítást engedélyező változat. A színvilág egy sötét narancs és a törtfehér szűkösségében üdvözíti a meglehetősen kies tartalmat. Azok, akik bírják a kazah és az orosz nyelvet, bizonyára nagyobb élvezeti értékszinten használhatják a site-ot, a többiek számára egy minimális részen kínálnak információkat. A honlap tehát nem a legjobb az információátadás nemzetközi szint tekintetében, úgyhogy itt jegyzem meg, hogy: ejnye-bejnye.