A lipcsei könyvvásárral hamarosan megkezdődik a tavaszi könyves nagyrendezvények sora. Idén március 27–30. között rendezik meg Németország második legfontosabb könyvvásárát, a Buchmesse Leipzig-et. A magyar részvételt ez alkalommal is a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezi. 

Kép forrása

Négy magyar Lipcsében

A négynapos rendezvényen Kiss Noémi Karácsony a Dunán, Földényi F. László A guillotine hosszú árnyéka, Végel László Temetetlen múltunk és Kormányos Ákos Töredezettségmentesítés című, német nyelven debütáló kötetek reprezentálják a magyar irodalmat, illetve egy összeállítás, a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában megjelent New Hungarian Fiction című kiajánlókatalógus, amelyet Balajthy Ágnes, Buday Balázs és Smid Róbert irodalomkritikusok válogatott és Garajaszki Margit író, a PKÜ munkatársának szerkesztett.

Keresztes Balázs, a Petőfi Kulturális Ügynökség külügyi programjainak felelőse kiemelte, hogy idén ismét remek kötetek mutatkoznak be a vásáron, „aminek különösen annak tudatában örülhetünk, hogy az elmúlt években sajnálatos módon csökkent a német nyelvterületről érkező fordítás- és kiadástámogatási kérelmek száma. Az, hogy mindezek ellenére is kiemelkedő magyar művek jelennek meg németül, a két nyelvcsoport közötti szoros kulturális kapcsolatokról árulkodik. Reméljük, ehhez az együttműködéshez érdemben tudunk hozzájárulni a jövőben a pályázataink segítségével” – hangsúlyozta. 

Kép forrása

New Hungarian Fiction

Az ügynökség által kiadott kiajánlókatalógus válogatása során a szerkesztők igyekeztek minél többféle műfajt és hangot összegyűjteni. Került a kiadványba autofikció, pszichográfia, vidékreprezentáció és történelmi regény egyaránt.

„Egyrészt természetesen körképet kell adnunk a friss megjelenésekből, másrészt viszont ez nem pusztán ebben az értelemben vett katalógus; legalább annyira lényeges, hogy azoknak a szerzőknek, akiknek sikerült olyan művet írni, amely érzésünk és tudásunk szerint rezonálhat bizonyos országokban a témájuk miatt, lehetőséget biztosítsunk arra, hogy szélesebb körben megismerjék a kötetüket” – mondta Smid Róbert, az egyik szerkesztő.

Fontos szempont volt, hogy a kiválasztott művek idegen irodalmi-kulturális hagyományon szocializálódott olvasó számára is könnyen befogadhatóak, ugyanakkor izgalmasan szokatlanak legyenek, és az is, hogy a kiadvány fel tudja mutatni a kortárs magyar irodalom gazdagságát, sokszínűségét.

Kép forrása

Izgalmasan szokatlan művek

A szempontoknak megfelelve kerültek a kötetbe a következő művek:

Bartók Imre: Dlöf alkonya (Libri)

Biró Zsombor Aurél: Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek (Kalligram)

Bognár Péter: Minél kevesebb karácsonyt (Magvető)

Hegedüs Vera: Mondass egy misét értem (Kalligram)

Láng Zsolt: Az emberek meséje (Jelenkor)

Papp-Zakor Ilka: A hasbeszélő visszhangot keres (Kalligram)

Sarnyai Benedek: Elfeledték magukat (KMTG)

Schillinger Gyöngyvér: Rohadjon meg az összes (Kalligram)

Száraz Miklós György: Bitang nyarak (Scolar)

Szöllősi Mátyás: Fóbia (Helikon)

Vida Gábor: Senkiháza (Magvető)

Závada Pál: Pernye és fű (Magvető)

„Ez a kiajánló szerintem nem is a ma már kanonikus pozíciójú szerzői életművek számára bír téttel, hanem azért, mert itt azokat az egy-kétkötetes alkotókat is be lehet mutatni a nemzetközi nagyközönség számára, akiknek még nincs külföldi kiadójuk” – mutatott rá Balajthy Ágnes.