Nem minden hős válhat legendává
A szuperhős-történetek a nyugati civilizáció sarkalatos kulturális jelenségévé váltak. S minthogy a fenyegető, válságos pillanatokban minden civilizáció keresni kezdi a maga identitásának gyökereit, nincs mit csodálkozni azon, hogy az a kultúra, amelyből a szuperhősök sarjadtak, most kutató tekintettel fordul a múltba, hogy elsárgult, gyűrött újságok lapjain, saját korukban lenézett, semmibe vett, banális történetekben fedezze fel eszméinek, hitrendszerének, civilizációs összetartó erejének alapvető építőköveit. Homérosz eposzai, a Mahábhárata verssorai vagy a Nibelung-ének mondái sem jöhettek volna létre a kultúrhéroszok történetei vagy a totemisztikus eredetmítoszok, sámánénekek nélkül.

Hősök a múlt homályából
A Multiverzum Kiadó az 1940-es évek néhány mára feledésbe merült szuperhősét bemutató képregényével debütál a hazai képregény-piacon. A kötetben található képregényeket kiegészíti egy-egy rövid leírás, amely a szerzők és a kiadó bemutatásával elhelyezi az alkotást a képregénytörténetben, valamint néhány, az adott szuperhőshöz kapcsolódó érdekesség is.
A hamarosan megjelenő kötet fülszövege így invitál kalandra: „A múlt végeláthatatlan homályából visszatérve e különös szuperhősök bebizonyítják, hogy lehetséges a visszaút a feledés birodalmából! A képregények Aranykorának időtlenségbe dermedt hősei ismét közöttünk járnak! Stardust, a szupermágus, Bingó, a szuperkenguru, Funnyman, a szuperbohóc és egykor feledésre ítélt szuperebbnél szuper társaik megmutatják, hogy képességeiknek nincs határa, igazságérzetüknek nincsen párja!
Lépj be velünk az 1940-es évek képregényeinek elképesztő világába, ne hagyd, hogy ezeket a különleges szuperhősöket feleméssze a könyörtelen idő! Mert bár szuperhősként halhatatlanok, mégis csak addig élnek, míg kalandjaikat a legnagyobb Hős forgatja... „

A gyűjteményben megjelenő kiadványok:
Stardust, the Super Wizard – Fantastic Comics 1939. december, Fox Feature Syndicate
Író és rajzoló: Fletcher Hanks
The Miracle Man, Zambini the Magician – Zip Comics, 1940. február, MLJ Magazines Inc.
Író: Joe Blair
Rajzoló: Elmer Wexler
Phantasmo, Master of the World – The Funnies, 1940. július, Dell Comics
Író és rajzoló: Elmer Cecil Stoner
Kangaroo Man – Choice Comics, 1941. december, Great Comics Publications
Író: S. M. Iger
Rajzoló: Chuck Winter
Major Victory – Dynamic Comics, 1941. október, Dynamic Publications
Író: ismeretlen
Rajzoló: Charles Sultan
Mad Hatter – Mad Hatter, 1946. február, O. W. Comics Corp
Író: William Woolfolk
Rajzoló: Mortimer Leav
Funnyman – Funnyman, 1948. január, Magazine Enterprises
Író: Jerry Siegel
Rajzoló: Joe Shuster

A válság szülöttei
A szakmai közmegegyezés az Aranykornak nevezett időszakot 1938 és 1956 közé teszi, amikor a műfajt napjainkig meghatározó szereplők és a zsánerre jellemző motívumok kialakultak. Mai szemmel nézve is elképesztő mennyiségű szuperhős született ebben a közel két évtizedben; egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy hétről hétre gyarapodott a számuk. Ha ilyen bőségben árad valami a piacra, óhatatlan, hogy nem minden esetben lesz kifogástalan a termék. A szuperhősök történetei között is akadt olyan, amelyik nem csupán mai szemmel, de az akkori olvasó számára is ezer sebből vérzett; a történet logikátlan volt, inkább nevetséges, mint hősies, a rajzok elnagyoltak, rosszabb esetben összecsapottak.
Ugyanakkor a nagy költségvetésű, elképesztő technikával megvalósított mozifilmek révén a szuperhősök történetei adekvát reprezentációt nyertek, a mítoszok, eposzok és legendák a szemünk előtt elevenednek meg és ragadnak magukkal, jóval szélesebb közönséget vonzva, mint csupán a képregények olvasótábora.
Mindezenközben az is igaz, hogy a szuperhősök a nagy világgazdasági válság szülöttei voltak (mi azt a válságot gazdaságinak nevezzük, akik átélték, azok számára azonban morális válság is volt). Ifjúkorukat egy egzisztenciális válság (a hidegháború) idején élték, felnőttkorukba pedig egy globális katasztrófa fenyegetése idején léptek. Mindez aligha lehet véletlen. Grant Morrison a szuperhősjelenségtől írott nagyszerű könyvében (Supergods – Our World in the Age of the Superhero) kérdés formájában fogalmaz: „Lehetséges, hogy egy, a saját jövőjével kapcsolatban optimizmusra éhes kultúra az elsődleges forráshoz fordul, miközben utópisztikus példaképek után kutat? Lehetséges, hogy a szűk, testhezálló ruhába öltözött, köpenyes szuperhős valójában nem más, mint annak a lénynek a legtökéletesebb megtestesülése, amivé valamennyien válhatnánk, ha elég értékesnek éreznénk magunkat egy olyan holnapra, amelyben legnemesebb tulajdonságaink diadalmaskodnak a nagy emberi projektet megsemmisítéssel fenyegető, szintén bennünk rejlő romboló erők fölött?”
Megjelenik március 3-án!
Egypercesek

Sütő András szobrának felállítását ígéri a marosvásárhelyi önkormányzat
A fiatalok többet olvasnak, mint az idősebbek
Ma este az 1938-as Pillanatnyi pénzzavar című Rejtő-filmet is láthatjuk