Taljánföldre vezet ezúttal utunk, amikor is folytatjuk a világ legnagyobb, legérdekesebb, legkülönlegesebb könyvfesztiváljait bemutató sorozatunkat. A Festivaletteratura 1997 óta tartja magát a porondon, ott, ahol a legnépszerűbb olasz könyvfesztiválok találhatók. Idén szeptember 4. és 8. között, szülőhelyén Mantovában tartották.

kép forrása

Könyvimádat és romantika

Az ötnapos Festivaletteratura tulajdonképpen minden könyvfesztivál standarjait hozza: író-olvasó találkozók, felolvasások, előadások, könyvvásár a megszámlálhatatlanul sok-sok könyv a kiadók standján, megspékelve jópár galéria tárlatvezetésével és nem lett volna olasz a rendezvény, ha nem lettek volna koncertek, márpedig voltak. A Festivaletteratura-ról úgy általánosságban is elmondható, hogy a rendezvény világhírű íróknak és költőknek ad otthont, a feltörekvő irodalom legérdekesebb hangjai, esszéírók, zenészek, művészek és tudósok jelennek meg és szólalnak fel, olyanok, akik az irodalom összetettebb és szokatlanabb színeit képviselik, ápolják, egyúttal a nem szokványos irodalmi területeket és nyelveket gondozva. A fesztiválon az öt napon át tartó előadások és workshopok sorának nagy része kifejezetten a fiataloknak szól, illetve kicsiknek és nagyoknak is egyaránt. Minden Mantovában játszódik, amely a világörökség része és a reneszánsz igazi gyöngyszeme. A város nemcsak a szerzőket és az olvasókat hozza össze, hanem azt is jelenti, hogy mindenki könnyedén eljuthat gyalogosan egyik rendezvényről a másikra, egyszóval a könyvimádat és romantika jegyében öröm itt lenni. 

kép forrása

Lelkesedés és értékőrzés

A rendezvény rendkívül frappáns, könnyen áttekinthető, információkban és fotókban gazdag honlapján ezt olvashatjuk: „Az elmúlt tizenkilenc év anyagainak archívumával a Festivaletteratura folyamatosan újít és támpontként szolgál olasz és külföldi szerzők, valamint a rendezvény lendületes természetét megtestesítő önkéntesek minden korosztálya számára. Ugyanígy igaz ez a kulturális intézményekre, könyvtárakra és olvasócsoportokra is, akik felbecsülhetetlen támogatást nyújtanak olyan projektek és tevékenységek létrehozásában, amelyek a fesztivál szellemiségét egész évben fenntartják.” 

A helyszín tehát Mantova, az olasz csizma északi pereme, egy kicsivel Milano felett található, mint Lombardia fővárosa. Fekvése, történelme, építészeti, műemléki, képzőművészeti kincsei okán maga a tömény „tutiság”, ahol nemcsak a könyvfesztivál miatt érdemes ellátogatni, de ezeken a fesztiválnapokon különösen romantikus. A mantovaiak pedig természetesen nagyon nagy becsben tartják a Festivaletteratura-t, mely többek között abban is megnyilvánul, hogy a kezdeteket megalkotó nemzedék át tudta adni a lelkesedést, az értékőrzést az újabb generációknak.

kép forrása

Izgalmas expozék

Sajnálatos, hogy az említett honlapon pont a program rovatnál nem működhetett a Google-fordító (és naná, hogy nem vágom az olaszt), így annak részleteiről nem tudok beszámolni. Ugyanakkor egy másik szekciónál mégis leltem jópár infót arról, hogy milyen előadásokkal várták a könyvfaló közönséget a szervezők. A legkülönfélébb, izgalmas expozék hangzottak el itt, így többek között Andrew O’Hagan Caledoniai út című, társadalmi egyenlőtlenségeket bíráló regényének bemutatása, Carlos Moreno fenntartható városok című népszerű ismeretterjesztés-stílusú előadása, Benedetta  Fallucchi a japán kultúra európai felfogásáról szóló akusztikus esszéje, Elif Shafak török író, Olga Campofreda közös diskurzusa, a brit történész Peter Burke nemesi vadászatokról szóló elmélkedése, Richard Sennett szociológus színházi terek tömegrendezvények számára való átalakítását célzó előadása, Giulia Siviero feminista újságíró könyvbemutatója szögezte az ülőhelyekhez az érdeklődőket, de a sor ennél sokkal-sokkal hosszabb volt, közel száz előadást lehetett meglátogatni az öt nap alatt.