Magyar kódexeket bemutató sorozatunkban ezúttal egy keveset emlegetett hívő közösség, mégpedig egy mariánus ferences szerzetesek óbudai rendje által alkotott, később Guary- névvel címzett kódexről mesélünk olvasóinknak. A történet az 1500-as év elejéről indul.

kép forrása

Kik a mariánusok?

Pergamenre írt 67 levélből álló könyv a Guary-kódex, melyről a legalaposabb leírást a sorozatunkban rendszeresen megnevezett Magyar Nyelvemlékek honlapon találunk. Itt olvasható, hogy a keletkezést csak tippelni tudják a tudósok, akik úgy vélik a kötet 1508 előttről származik, abban azonban biztosak, hogy azt az óbudai mariánus ferences kolostorban alkották meg. A mariánusokról tudni kell, hogy ez az elsősorban lelkipásztori tevékenységgel foglalkozó rend Szűz Máriáról kapta a nevét. Históriájuk a történelem folyamán nem enyészett el, a ferencesek nagyobb halmazán belüli kisebb halmaz továbbra is az egyház része, erről ide kattintva lehet többet olvasni. A mariánusoknál mintegy legalább 520 évvel ezelőtt készült Guary-kódexről többek között ezt olvashatjuk az Országos Széchenyi Könyvtár előbb említett fakultatív felületén: „Feltételezhető, hogy az óbudai mariánus ferencesek kolostorában fordították és másolták az óbudai klarissza apácák számára. Ezt a kódex előkerülése is valószínűsíti.” 

Kép forrása

Klarisszáktól Guaryékhoz

A Lázs Sándor által jegyzett cikkből az is kiderül, hogy a kódexet 1835-ben guari és felsőszelestei Guary Miklós királyi udvarnok és táblabíró, góri földbirtokos ajándékozta az Magyar Tudományos Akadémiának, ezért kapta róla a nevét. A kódex aktív története valójában ehhez a családhoz tartozó epizódok sorából adódik. Erről ezt olvashatjuk: „Az ajándékozó nagyanyja Sennyey Anna Mária bárónő volt, akinek családja szoros kapcsolatban volt a klarisszákkal, rokonai közül sokan léptek be a rendbe. Ezen apácák egyike volt Sennyey Jozefa, aki a budai kolostorból – annak feloszlatásakor (1782) – szüleihez távozott. Az ő révén kerülhetett a kódex a család birtokába.” A klarissza nővéreknek szánt kódexről kiderült, hogy a renden belül is a novíciák számára készült, aki e könyv segítségével tanulták a betűvetést és ezzel gyakorolták az olvasást. A cikk szerzője megjegyzi: „A kódex pozsonyi, kolostori használatára utal a hátsó táblán olvasható bejegyzés: Az gyermekek házában való könyv. Senki el ne vegye, az, ki elveszi, megadja. A bejegyzés attól az apácától származik, akinek a kézírása más Pozsonyt megjárt kódexekben is megtalálható.” A kódex szövege az erényes életre nevel: a rágalmazásról, az eleve elrendeltetésről, a hét szent jószágról, az imádság dicséretéről és a békességről szólnak az írások. 

kép forrása

Lapozgatható kötetek

A kódexet többször is kiadták a széles közönség számára, így, ha beírjuk a Googleba a nevet több találat is kijön, köztük az antikvarium.hu oldalán található is, ahol egy 1944-es, fotókkal illusztrált hasonmás kiadást mutatnak be, melyet a Magyar Tudományos Akadémiának köszönhetően vehettek, vehetnek kezükbe az olvasók. Ezen az oldalon még egy leírást is találunk az eredeti kötet külső tulajdonságairól: „A táblákat barna színű borjúbőr-burkolat fedi. Ez meglehetősen rongált állapotban van, szúrágta lyukakkal, szakadozott szélekkel. A táblákat kapcsok szorították össze, hogy használatlan állapotban a könyv lapjai simán egymásra préselődjenek, s a nedvességtől meg ne hullámosodjanak. A kapcsoknak azonban már csak a két sárgarézanyarésze ép.” A gondos szakembereknek köszönhetően a Guary-kódexet digitális, online formában is megtekinthet a széles közönség, és virtuálisan lapozhat benne. Némi költő hangvétellel szólva, egészen hátborzongató érzés a kódex olvasása, benne a legnagyobb kincs, a mintegy fél évezreddel korábbi ékes magyar nyelv és persze a kódexeknél megszokott kalligrafikusan megszerkesztett íráskép.