Globális homogenitásról, terjedő monokultúráról adott többek között interjút a Magyar Nemzetnek Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál és a Design Terminal innovációs ügynökség alapítója, a MOME alapítványi elnöke, a Mandiner recenzióírója. Az apropó az említett több, mint száz könyvajánlóját egy csokorba foglaló, Nonkonform című könyvének megjelenése volt.

Kép forrása

Globális homogenitás

A többfrontos kultúrharcban jeleskedő Böszörményi-Nagy Gergely az interjú első felében érdekes csavarral húzza rá a figyelmet kötetére, melynek előszavából a beszélgetés elején idéz. „A sokszínűség zászlaja alatt monokultúra épül. Azok a magatartásformák, amelyek valamilyen nyomás eredményeként jelennek meg a közösségeinkben, egyfajta globális homogenitás irányába hatnak.” A duplacsavar ezután jön, amikor a fentiekhez hozzáteszi: „Ahogyan a biológiai sokféleség visszaszorulása sem kívánatos, úgy a kulturális sokféleség csökkenése sem az.” Ezek magyarázatára az író egy képzeletbeli fiatalember helyzetét állítja elénk, aki történetesen egy multinál kezd el dolgozni, de hamar azon kapja magát, hogy önazonosságának ellentmondó politikai lózungokat kell magáévá tenni, ahhoz, hogy a vállalatnál hűséges és csapatjátékos dolgozónak, tehát megfelelőnek minősüljön a cégvezetésnél.

Kép forrása

Szemben a propagandával

Böszörményi-Nagy Gergely az interjúban rámutat, hogy könyve kiadásával az a célja, hogy a csoportnyomás ellenében történtő önálló gondolkodásra, egyéni világkép kialakítására ösztönözze a fiatalokat. Az interjú központi témája tehát az individualitás egyfajta belső kis-forradalmának sürgetése a globális, homogén propagandával szemben. A gondolati ívet az interjú alanya egészen 1968-tól napjainkig tartó időszakig kezdi el húzni, amikor azt állítja: „…az ideológiai lobbi eredetileg nem a gazdasági szereplőktől, hanem az egyetemek világából, az 1968 után teret nyerő frankofón és angolszász filozófusoktól ered, akiknek a szélsőséges nézeteit később aktivistacsoportok, közéleti médiumok és NGO-k fordították le a politikai követelések szintjére.”

A Nonkonform című új kötet szerzője arra is felhívja a figyelmet, hogy a fenti lobbisták „foglyul ejtették a szórakoztatóipart”, illetve befolyásukat kihasználva irányítják a gazdasági és kulturális élet meghatározó szereplőinek kommunikációs és marketing irányelveit.

Kép forrása

A fordulat reménye

Az interjú második felében a beszélgetés a streaming filmszolgáltatókra, s azon belül is a Magyarországon is már beépült Netflixre terelődik, melynek során Böszörményi-Nagy Gergely azon véleményét is hangoztatja, hogy ez a szolgáltató „a woke-kultusz bajnoka címre” hajtva engedelmeskedett az „ideológiai gyarmatosításnak” és ennek folyományaként törölték kínálatukból a konzervatív előadók műsorait. Aztán az író egy egyszerű példával tér vissza a multinacionális vállalatok politikai térben való szereplésére, amikor elmondja: „Az emberek egyre nagyobb tömegei kezdenek besokallni attól, hogy minden üdítőital-reklámban beléjük próbálják verni, hogy miről mit gondoljanak.” Ezt aláhúzandó kiemelte, hogy például Tom Cruise Top Gun Maverick című legutóbbi akciófilmje szerinte azért volt „bődületesen sikeres”, mert abban semmiféle woke-propaganda elem nem volt.

A beszélgetés végén a szerző azt is elárulja, hogy recenzióírói munkásságának egyik titka, hogy minden héten elolvas egy könyvet, ráadásul a frissek mellett az antikváriumokban található nagyon régiek közül is beszerez egyet-egyet.