Erdő Péter az eseményen arról beszélt, hogy az első teljes katolikus bibliafordítás a magyar kultúra és nyelvtörténet kiemelkedő értékű darabja, de felidézte, hogy kéziratos középkori kódexek már tartalmaznak magyar nyelvű bibliarészleteket, amelyeket szerzetesek készítettek apácák, illetve műveltebb hívek használatára. Példaként említette a Müncheni kódexet, valamint az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Jordánszky-kódexet.

A könyvnyomtatással azonban megjelent az igény a nyomtatott Bibliára, a reformációval pedig egyfajta versengés is kialakult a felekezetek között. Először úgynevezett posztilláskönyveket, a vasárnapi evangéliumokat, esetleg szentleckéket és olvasmányokat, valamint azok magyarázatait tartalmazó gyűjteményeket nyomtattak. 

Ilyen volt Telegdi Miklós háromkötetes, a teljes egyházi év vasár- és ünnepnapjaihoz megírt posztilláskönyve, amelynek első kötetét még Bécsben, Formika Máté nyomdájában adta ki. A második kötet nyomtatásához azonban már vásárolt egy nyomdát, amelyet saját nagyszombati házában állított fel. Így ez lett az első Magyarországon, katolikus szerzőtől megjelent posztilláskönyv – mesélte a Bíboros. Ezt követte a protestáns Károli Gáspár első teljes bibliafordítása, majd Káldi György első katolikus, teljes nyomtatott bibliafordítása 1626-ban.

A bíboros kiemelte: a Káldi-féle fordítás nyelve sokkal modernebb, mint akár a Telegdi-posztilláké, akár a Vizsolyi Bibliáé. Néhány évtized alatt tehát óriásit változott a magyar nyelv, és e változás „fő motorja” Pázmány Péter és köre volt, akik tudatosan modernizálták a magyar nyelvet. Ilyen léptékű nyelvújítás legközelebb Kazinczy Ferenc idejében történt - tette hozzá. 

Kitért arra is, hogy a Káldi-Biblia segített, hogy a szentírás magyar szövege eljusson minden katolikus paphoz, a katolikus családokhoz és a török idők alatt és után megmaradt kevés szerzeteshez. Nem igaz tehát az a közkeletű vélekedés, hogy az egyház el akarta zárni a Biblia szövegét a hívek elől. Ezt bizonyítja, hogy noha a Káldi-Bibliát nem adták ki olyan gyakran, mint a protestáns bibliafordítást, de példányszáma jóval nagyobb volt a Vizsolyiénál. A Régi Magyarországi Nyomtatványok katalógusa alapján abból a korból a Káldi-Biblia bukkan fel a legtöbb példányban – tette hozzá. 

A bíboros megjegyezte azt is, hogy a Káldi-Bibliának több fakszimile kiadása napvilágot látott már. Mindegyik „tiszteletreméltó vállalkozás”, amely kihívás elé állítja a kiadókat, hiszen nehéz például korhű papírt találni a nyomtatáshoz.

A kiadó, Daruka Mihály elmondta, hogy az általa épített, 16. századi technikát alkalmazó nyomdagéppel, korhű nyomdatechnikával előállított 400 Káldi-Bibliával egyrészt az évfordulót szeretnék megünnepelni, másrészt az előttünk járó nyomdászok előtt kívánnak tisztelegni, harmadrészt pedig ki akarják próbálni, hogyan zajlott a könyvnyomtatás 400 évvel ezelőtt. „Amíg nem látjuk, honnan indultunk el, azt sem értjük, hogy mekkora utat tettünk meg” - fogalmazott.

Daruka Mihály beszámolt arról is, hogy a 400 biblia névre szóló, sorszámozott példányait azok kapják, akik támogatják a Kehidakustányba tervezett Magyar Nyomdaipar-történeti Élménymúzeum megvalósítását, melynek átadását 2025-re tervezik.

Káldi György 1573-ban született Nagyszombatban. 1595-ben Bécsben tanult teológiát, 1597-ben pappá szentelték, majd 1598-ban Rómában belépett a jezsuita rendbe. 1625-ben Pázmány támogatásával megalapította, és nyomdával szerelte fel a pozsonyi kollégiumot, amelynek haláláig rektora volt. Pázmány felszólítására, rendi beosztásban dolgozott szentírásfordításán. Első kézirata 1605-1608 között készült korábbi kísérletek felhasználásával. Az 1626-ban Bécsben megjelent első teljes katolikus magyar nyelvű Szent Biblia általánosan elterjedt, és jelentősen hatott a magyar irodalmi nyelv fejlődésére.