Mostani lapszemlénkben az 1848-as forradalomhoz köthető ünnepi alkalmak, meghatározó személyiségének állnak a középpontban. Válogatásunkban az idei Kossuth- és Széchenyi-díjasok között lévő irodalmi elismerésben részesülőkről adunk számot, majd bemutatjuk Petőfi Sándor szülőhelyének bicentenáriumi készülődését.

Kép forrása

Kossuth- és Széchenyi-díjat kaptak az irodalmi élet szereplői is

Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke március 15. alkalmából Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend adományozott az Országházban, olvashattuk a magyarnemzet.hu-n. A tudósításból kiderült, hogy az elismertek között hárman a magyar irodalmi élet szereplői. Kossuth-díjat kapott Király László Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, aki a méltatás szerint „Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a nemzetiségi lét kérdéskörét egyedülálló módon megragadó írói, költői életműve és műfordítói tevékenysége kiemelkedő.” A számos területet érintő díjátadón Széchenyi-díjakat is átvehettek az arra érdemesek. Így a magyar irodalmi élet szereplő is, jelesül S. Varga Pál irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár. Róla hangzott el, hogy az elismerést „Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a hazai és nemzetközi bölcsészettudományra kiemelkedő hatást gyakorló tudományos, publikációs tevékenysége, az egyetemi oktatásban elért példaértékű eredményei, valamint tudományos közéleti szerepvállalása miatt kapta.” Ugyancsak Széchenyi-díjban részesült Szenti Tibor író, etnográfus. Személyében egy olyan szakembert tiszteltek meg az elismeréssel, aki „Magyarország számára kivételesen értékes néprajztudományi pályafutása, a tanyavilág történetét, életmódját, szerepét és hanyatlását bemutató, szépirodalmi igényességgel megírt művei, sokrétű, leletmentő kutatásai, a hagyományos magyar paraszti társadalom XX. századi erőszakos átalakításának pótolhatatlan értékű feldolgozása” sorát tette le az asztalra.

Kép forrása

Kollégáktól kapott díja Bayer Zsolt

Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája vehette át az ez évi, a Médianéző Központ által alapított Jótollú magyar újságíró díjat csütörtökön Budapesten – olvashatjuk a Demokrata honlapján. A cikkben Boros Bánk Levente, a központ igazgatóját idézik, aki a díjátadón mondott méltatásában kiemelte: „Bayer Zsolt háborús időben és sorsdöntő választási évben veheti át a díjat, amikor stabil viszonyítási pontokra és az értékekért kiálló frontharcosokra van szükség. Bayer Zsolt olyan újságíró, aki akkor szólal meg, amikor kell, és oda címezi szavait, ahova kell.” Az 1963-as születésű Bayer Zsolt, egy igazi médialegenda a magyar nemzeti-keresztény politikai oldalon. Újságírói tevékenysége mellett több könyv szerzője is, illetve most már több évtizedes múltra tekint vissza televíziós, műsorvezetői munkája is. A Fidesz-KDNP koalíció hívei között egyértelmű kapitánya az éppen adott politikai helyzetben folytatott csatáknak, vitáknak. A CÖF-által szervezett Békemeneteken is az első sorban szokott vonulni, hozzá hasonlóan közismert közéleti, médiabeli és művészvilágból ismert arcokkal. Mostani elismerésekor a díj átvételkor Bayer Zsolt így beszélt: „Kollégáktól díjat kapni, a világ legjobb érzése. Az újságírás, azon belül pedig a publicisztika eleve értékválasztás kérdése. Kölcsey Ferencet idézve: „Újságot írni is csak Magyarországért érdemes”, hiszen, ha az identitás elvész, akkor minden elvész.”

Kép forrása

Két éven át tart a Petőfi 200

Az idei év csak úgy hemzseg a klasszikus, népszerű írók, költők születési évfordulóitól. Számunkra, magyarok számára az elsőszámú idén a Petőfi 200, mely bicentenáriumi év sok helyen a március 15-ei ünnepségeken indult el. Az egyik leginkább magától értetődő ilyen start Petőfi Sándor szülőhelyén, Kiskőrösön volt, melyről a Magyar Nemzet számolt be. A cikk alapját a szerkesztőséghez eljuttatott közlemény jelentette, mely elsőszámú információja, hogy a forradalom költője születésnapjának kétszáz éves évfordulója tulajdonképpen idén és jövőre is tart, és ebben a „két évben számos művész és kulturális intézmény fogja újrahangolni Petőfi alakját, életművét és egyes műveit.” A cikkben Kiskőrösre is fókuszálnak, ahol Petőfi szülőháza külön gondoskodás szerint újult meg, s vált nemzeti emlékhellyé, az oda tervezett állandó kiállítást már előkészítették. Erre már csak azért is nagy szükség van – mint írja a magyarnemzet.hu – mert „az emlékévben nagyszámú rendezvénynek fog otthont adni a ház, az udvar, illetve a szülőház előtti főtér.” S amíg ez kialakul a településre látogatókat egy rendkívül színes program és látványkínálat várja, emlékmúzeum, galéria, látványtár, szoborpark, nemzetiségi tájház, valamint a talán legismertebb Petőfi műről, a ​​János Vitézről szóló látogatóközpont várja a kicsiket és nagyokat.

Kép forrása

A forradalom fontos állomása újul meg

A napi.hu számolt be a napokban arról, hogy egy ötödik kerületi könyvesházat nemzetgazdasági szempont alapján kiemelt beruházássá tett a kormány. Az épületben, mely egykor a Horváth-ház nevet viselte, működött a Landerer nyomda. A rekonstrukció része lesz, hogy itt kap helyet a Hess András Könyvesház. A beruházásról a Magyar Közlönyben lehetett a részeleteket elolvasni. Az épület fontos állomása volt az 1848 március 15-én kirobbant forradalomnak. A műemléki épületben már a forradalom kirobbanása előtti években is komoly szellemi munka folyt, mely bizonyára komoly alapját jelentette a később szabadságharccá szélesedett magyar függetlenségi törekvéseknek. Történt ugyanis, hogy itt szerkesztette Kossuth Lajos a Pesti Hírlapot 1841-ben. A másik fontos funkció ugyancsak a 48-as forradalomhoz köthető. Az épületben működött ugyanis a híres, neves forradalmi összegzéseket kiprintelő Landerer és Heckenast nyomdája. Az üzemben 1848. március 15-én nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a 12 pontot, megadva ezzel a Pilvax kávéházban gyülekező forradalmi, értelmiségi közösség irányt mutató hangját.

Kép forrása

Szívbéli búvóhely írói hely volt egy település

Térey János íróról neveztek el könyvtárat Vámospércsen, adta hírül a Hajdú-Bihar Megyei Hírportál. A cikk azzal kezdődik, hogy a könyvtár a település nemrég felújított művelődési házának emeletén kapott helyet. A szerző kiemelte, hogy az új hely egyik fő jellemzője a tágas tér, ami például a kölcsönző résznél jellemző, de gyereksarok, szakirodalmi helyiség és egy kisebb olvasóterem is helyett kapott az intézményben. A tudósításból az is kiderül, hogy az új könyvtár névadó eseményével együtt egy irodalomtörténeti konferencia volt, melyen a főszervező Korpa Tamás így beszélt: „Amikor Térey János Könyvtárról beszélünk, nem arról van szó, hogy a helyi könyvtár felveszi a barátunk nevét, hanem a helyi közösség egy volumenében, funkciógazdagságában új minőséget épített itt, ami reményeink szerint, a költő, író neve, szellemisége és hozzánk fűződő szeretete által is áthatott.” Ugyancsak felszólalt a rendezvényen a 2019 júniusában elhunyt Térey János özvegye is. Harmath Artemisz irodalomtörténész hangsúlyozta, hogy „a település neki és néhai férjének szívbéli, költészeti, tudományos és családi búvóhelyévé vált.” Harmath arról is beszélt, hogy egy 2016-os szimpóziumkor született műsorozat mentén a helyi emberekkel „együtt dolgozták fel a múltból a jót, s nehezét egyaránt.”