Magától értetődő, hogy a költő születésének 200. évfordulóján a róla elnevezett, és nem mellesleg a magyar kulturális életet az elmúlt években egyre inkább befolyásolni szándékozó Petőfi Irodalmi Múzeum, illetve annak első embere szólal meg a bicentenárium kapcsán. Demeter Szilárd ugyanakkor már többször felkavarta a kulturális- és közélet állóvizét markáns nyilatkozataival, de vajon a politikai üzeneteken túl a széles közönség meghallotta-e ezekben a beszédekben a nemzet kultúrájáért küzdő vezető értelmiségi hangját? A PIM főigazgatója a Mandínernek adott interjút a március 15-én kezdődő Petőfi 200 kapcsán.

Kép forrása

A reformkor márkaarca

Az interjú első felében Demeter Szilárd rámutatott, hogy Petőfi alakja, költészete végül is minden korszak, kurzus számára beépíthető, kiemelhető volt, a PIM pont erről az „univerzális” Petőfiről, annak többféle korszakban értelmezett, megjelenített alakjáról mutatott be pár éve összefoglaló kiállítást az intézményben. Aztán a beszélgetésben jött egy kijelentés, miszerint „az, amit mi Petőfinek ismerünk, a figura, a brand csak ebben a kontextusában érthető és értelmezhető a maga teljességében” és a riporter erre külön rákérdezett, hogy ezen mit is kell pontosan érteni. Demeter kifejtette, hogy Petőfi a reformkor egyfajta márkaarca, így rajta keresztül azt a korszakot is be lehet mutatni, melyben élt. Ebben igen fontos a modern magyar nemzet kialakulása, a szabad magyar sajtó elindulása, de a főigazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy Petőfi Sándor, korabeli influenszerként milyen sokat adott saját imidzse építésére, bár ezek sosem nőttek túl a célokon, amelyekért küzdött.

Kép forrása

Magyar Géniusz

A cikk talán legérdekesebb része, mely csak közvetve érinti Petőfit, az újságírói kérdésből fakadó válasz, miszerint van-e még értelme a globalizáció kontra nemzeti kultúra témáról beszélni. Demeter Szilárd válaszában kifejtette, hogy nemcsak, hogy van értelme, de fel kell ismerni, hogy „nagyon veszélyes, ahogy a nyugati szórakoztatóipar gyakorlatilag homogenizálja az egész világot, miközben olyan kulturális mintázatokat közvetít, amelyek nem biztos, hogy a mi kulturális kódrendszerünkön alapulnak. Jellemzően nem a mi életünkről szólnak, nem a mi valóságunkból táplálkoznak.” A szakember példának említett az LMBTQ-témák túltolását a hazánkban is fogható, különféle streaming szolgáltatói műsorokban, amit egy „újfajta diktatúrának” nevezett, „amiben nem az érdem, a tehetség számít, hanem a szexuális orientációja vagy a bőrszíne alapján jut valaki előnyökhöz vagy szenved el hátrányt.”

Farkas Anita újságíró arról is faggatta a PIM főigazgatóját, hogy a fenti globális kulturális trend ellen hogyan lehet harcolni, amikor a fiatalok pont az említett csatornákat fogyasztják leginkább, amire azt a választ kapta, hogy kiemelt fontosságú az identitás megerősítése. Demeter Szilárd szerint az online térben kell minél nagyobb szeletet a magunk számára megnyerni. Ezt a digitális adatvagyon felhasználásával, illetve a nemrég életre hívott Magyar Géniusz Program révén lehet megtenni, benne olyan elemekkel, melyekben a közönség az alkalmazott digitális technikai eszközei révén nemcsak saját maga lesz részese az élménynek, az ismeretanyagnak, de azt közvetítheti is másoknak.

Kép forrása

Petőfi-klubok

A beszélgetésben szó esett a PIM és vele együttműködő Petői Irodalmi Ügynökség legújabb projektjeiről. Ezek között megtalálhatók a megújuló irodalmi emlékházak, az átalakuló Károly-palota, mely a PIM székhelye. Ez utóbbinál komoly terv, hogy összenyitják a Károly-kerttel, így passzázst nyitva a Nemzeti Múzeumtól az Egyetem térig tartó szakaszra, mondta Demete Szilárd, majd hozzátette: „Szeptemberben elindul a Petőfi vándorbusz, a PKÜ Könnyűzenei Igazgatósága Petőfi-színpadhálózatot hoz létre szerte a Kárpát-medencében utazási és bemutatkozási lehetőséget kínálva a magyar zenészeknek, műfajtól függetlenül. De mindenekelőtt most, március 15. után a Nemzeti Közművelődési Intézettel közösen beindítjuk a Petőfi-klubok hálózatát.” Ez utóbbinál arra is kitért a főigazgató, hogy támogatási rendszerét tekintve új irányokat, módszereket is jelent, leginkább az anyanyelvi kultúrára és az olyan területekre téve a hangsúlyt, ahová eddig kevesebb finanszírozás jutott.

Azt pedig már évek alatt megszokhatta a figyelmes közönség, hogy Demeter Szilárd mer nagyot álmodni, és ezekre a gigantikus elképzeléseire többnyire komoly kormányzati támogatást is kap. Az interjú végén ezekről is szó esett, amikor arról beszélt, hogy megújul a Petői Tv és Petőfi Rádió, a különféle szórakozóhelyeken lesznek reformkori DJ-szettek, a kültéri kondiparkokban Wesselényi-kihívást indítanak, a székelykeresztúri Petőfi-körtefa oltványait pedig az Erzsébet-táborokban fogják elültetni a gyerekek. A MÁV járatain kvázi hangoskönyvként, valódi színészek előadásában a reformkor nagyjainak műveiből vett részletek szólnak majd. A Petőfi Kulturális Ügynökség tulajdonába került a Hajógyári-sziget déli része, ahol Európa legnagyobb fedett játszóterét szeretnék felépíteni a saját történelmi-irodalmi figuráinkkal, helyszíneinkkel, mesehősökkel.