A kukából jutott a világhírre a horrorkirály

MEGJELENT: 2021. október 7., csütörtök | SZERZŐ: László T. András

Nem tudom, a Kedves Olvasó szereti-e a horrort, jómagam kellemes borzongással lapozom a rémisztő történeteket. Egy viszont biztos, Stephen King a legeslegjobbak közé tartozik ebben a véres, misztikus műfajban. Ki gondolná, hogy jövő szeptemberben már a 75. születésnapját ünnepli a horrorkirály. Pályája során eddig 76 regény jelent meg, negyvennél is több nyelvre lefordított művei több mint 400 millió példányban keltek el világszerte, a legtöbb művét meg is filmesítették.

Kép forrása

Apja nyomdokain
Nagy hatással voltak rá a gyermekkorában látott sci-fi és fantasy filmek, innen származik rajongása a horror műfaja iránt. 13 éves volt, amikor rábukkant egy dobozra, tele édesapja befejezetlen kézirataival, melyek leginkább horror- és fantasy történetek voltak, így teljesen a műfaj hatása alá került.

Nem akart messze kerülni otthonától, ezért Maine állam egyetemén tanult. A diploma megszerzése után nem tudott elhelyezkedni, egy évig egy mosodában és egy benzinkútnál dolgozott, majd 1971-től egy középiskolában tanított, miközben folyamatosan írt.

1973-ban King élete örökre megváltozott a Carrie című regényének megjelenésével. 1973 tavaszán ugyanis a Doubleday & Co. elfogadta a regényt kiadásra, és lehetőséget biztosított Kingnek, hogy otthagyja a tanítást és teljes munkaidőben írjon. 

Kép forrása

Szemétbe vele!
A pályafutását elindító, úttörő horrorregény azonban talán soha nem látott volna napvilágot, ha felesége, Tabitha King nem mentette volna ki a szemeteskosárból. Stephen King ugyanis a regény írása során kényelmetlenül érezte magát Carrie többnyire nőies karaktere miatt, ezért feladta az írást, a kéziratot pedig a kukába dobta. King szerencséjére, éles szemű felesége megmentette az eldobott kéziratot, kisimította az összegyűrt oldalakat, és elolvasta, majd ösztönözte férjét arra, hogy folytassa a művet.

A Carrie megjelenése óta számtalan könyvet publikált, és a világ egyik legsikeresebb írója lett. Kingről köztudott, hogy fontosnak tartja műveiben az apró részletek kidolgozását, a folytonosságot és a visszatérő elemeket, szereplőket műveiben. Művei rengeteg ponton találkoznak egymással, sok nyílt és rejtett kapcsolódási pont, átfedés van az írásai között, amelyeknek köszönhetően eddigi életműve számtalan spekulációra, találgatásra ad lehetőséget, és mindig újabb és újabb érdekességekkel szolgál.

Köteteiben számos utalás található az amerikai történelemre és kultúrára is. Visszatérő eleme írásainak a vietnami háború, az erőszak és a természetfeletti jelenségek. King a Carrie megjelenését követő években az alkohol, majd a drogok rabjává vált. A probléma mintegy tíz évig kísérte, mígnem felesége, barátai és egy terápia segítségével végleg sikerült megszabadulnia betegségétől.

Kép forrása

A bűnös autó
Az 1970-es években egymás után jelentek meg az azóta klasszikussá vált művei: a Cujo, a Christine, a Tortúra és 1977-ben a leghíresebb: a Ragyogás. 1985-ig Richard Bachman álnéven is publikált, mert attól tartott, hogy a közönség egy írótól csak egy könyvet fogad el évente.

Súlyos balesetet szenvedett 1999-ben, amikor egy Bryan Smith nevű férfi furgonjával elgázolta, miközben King szabályosan sétált háza környékén. Tíz nap alatt ötször kellett megműteni, többek között láb- és csípőtörés miatt A „bűnös autót” ügyvédje megvette (hogy ne kerüljön az eBay-re groteszk gyűjtőcikknek) és egy roncstelepre vitette, King nagy bosszúságára, aki személyesen szerette volna szétzúzni az autót.
Megosztás

Egypercesek

Rajzpályázat Jankovics Marcell emlékére

Rajzpályázat Jankovics Marcell emlékére

A rajzpályázatra általános és középiskolások munkáit várják

A náci tömeggyilkos fekete unokája

Jennifer Teege megpróbál elszámolni könyvében az elszámolhatatlannal

Megkoszorúzták Gérecz Attila emléktábláját

Az 1956-os forradalom a nemzetet, a magyarságot összekovácsoló sorsközösség

Eddig ismeretlen fotók kerültek elő a forradalomról

A képeket Szczecinben mutatták be, ahol Az 1956-os forradalom emlékét 2016 óta a Csepelen felállított Pesti srác szobrának ikerpárja idézi fel

A forradalom vizuális kultúrája

A plakátokat sokáig tilos volt közszemlére tenni, bemutatni, így azoknak rendszerváltás utáni életét is jelenti egyben ez a gyűjteményes dolgozat