Milyen lesz a holnap könyvtára?

Valóságos könyvtár – könyvtári valóság – Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2020 címmel jelent meg az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének legújabb, jubileumi kiadványa, Kiszl Péter és Boda Gáborné szerkesztésében. A tanulmánykötetet Sonkoly Gábor az ELTE BTK Dékánjának előszava nyitja, gondolatmenetét Sörény Edina, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Könyvtári és Levéltári Főosztály főosztályvezetője folytatja bevezetőjével, melyben a Magyarországon hetven éve induló egyetemi rangú és szintű könyvtártudományi és könyvtárosképzést méltatja, ez a tanulmánykötet legfőbb tematikája.

 

Kép forrása

Könyvtárosképzés

Az első etapban (Tanulmányok a képzésről) az alábbi munkák olvashatóak a teljesség igénye nélkül: Borsodi Csaba: Reformok hullámain. Az egyetemi szintű könyvtárosképzés kezdetei a Pázmány Péter / Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1948/49–1956; Eszenyiné Borbély Mária: A felsőoktatás szerepe és hatása a könyvtáros hallgatók és munkavállalók digitális kompetencia állapotának fejlesztésében.; Kiszl Péter: A könyvtár- és információtudomány, valamint a könyvtárosképzés válaszai a gazdasági, társadalmi és technológiai kihívásokra; Tószegi Zsuzsanna: Digitális bennszülött hallgatók, digitális bevándorló tanárok. Új utak, új módszerek az informatikus könyvtárosok képzésében; Ezt követően az egykori könyvtáros hallgatók visszaemlékezései következnek: Gereben Ferenc: Könyvtár szakos voltam én is (1962–1967); Kiss Gábor: Könyvtáros hallgató voltam. Emlékeim az 1977–1982 közötti könyvtárosképzésről; Mátyás Melinda: A Könyvtártudományi Tanszék 2004 és 2010 között: egy hallgató szeméve; Szabó Sándor: Hogyan lettem könyvtáros? Gondolatok az egyetemi könyvtárosképzésről.

 

Kép forrása

A legfrissebb kutatások

A kötet szakmailag kulcsfontosságú részét képezi a Tószegi Zsuzsanna – Kiszl Péter – Zsömle Viktor: Könyvtárosképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1949–2019. Válogatott bibliográfia hét évtized könyvtár- és információtudományi szakirodalmából című tanulmánya. A kötet következő része a könyvtártudományi és információtudományi kutatások legfrissebb eredményeit közli: Barátné Hajdu Ágnes: Trendek a könyvtárépítészetben. Modern könyvtárak, könyvtárbelsők a világ minden tájáról; Csík Tibor: A német könyvtártudomány első évszázadának tanulságai; Dippold Péter: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2018. évi használói elégedettség- és igényfelmérésének néhány tanulsága; Kosztyánné Mátrai Rita: OPAC-ok nagyító alatt. Hogyan keres egy gyengénlátó az online könyvtári katalógusokban? Németh Katalin: Szimbólumokkal szimbólumok nélkül: az autizmusbarát könyvtár; Senkei-Kis Zoltán: A könyvtár mint stresszforrás. Hogyan oldható a könyvtári szorongás?

 

Kép forrása

A XXI. század könyvtára

A tanulmánykötet utolsó része az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet doktoranduszi kutatási eredményeit foglalja össze: Arany-Nagy Zsuzsanna: A köz- és iskolai könyvtárak oktatási és nevelési szerepének erősödése. Szemle a hazai és nemzetközi szervezetek iránymutatásaiból; Simon András: Az adatgazdászat feladatai és lehetőségei integrált könyvtári rendszerek számítógépes adatbázisaiban; Szüts Etele: Magyarország és a Holland Királyság digitalizálási stratégiájának összehasonlítása; Zsömle Viktor: A XXI. század könyvtára – a smart library; Winkler Bea: Képzelt riport egy chatbot építéséről.
A VKKV könyvtár- és információtudományi szakkönyvsorozat eddig megjelent kötetei az ELTE EDIT repozitóriumában olvashatók: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/56432 A könyvbemutatóra a pandémia miatt várhatóan 2021 novemberében, a Valóságos könyvtár – könyvtári valóság V. konferencia keretében kerül majd sor.

Nyomtatott tiszteletpéldányok korlátozott számban, a lis@btk.elte.hu címen történőelőzetes igénybejelentés után átvehetők az ELTE BTK-n.