Nem fest rózsás képet a könyvszektor jelenlegi állapotáról az a felmérés, melyet Európa harminchárom országának bevonásával készített az Európai Írók Tanácsa (European Writers’ Council). A világjárvány rendkívüli módon sújtotta mind az írókat, mind a fordítókat, akik a piacág alapjának tekinthetők, derült ki A COVID-19 gazdasági hatása az írókra és a fordítókra az európai könyvszektorban nevű kutatásból, mely harminchét pontban fogalmazza meg azokat az intézkedéseket, melyek ismét fellendíthetnék az ágazatot. A helyzet súlyosságát jól reprezentálja, hogy a várható előrejelzések szerint idén és jövőre csaknem százötvenezerrel kevesebb új műre lehet számítani.

Kép forrása

Nagy volumenű kutatás
Az Európai Írók Tanácsa által készített felmérés célja az volt, hogy alaposabban feltárja az írók és fordítók járvány általi jövedelemkiesésének mértékét, annak következményeit mind rájuk, mind a könyvipar egészére nézve, valamint hogy konkrét javaslatokat gyűjtsön össze az írók és fordítók támogatásának lehetőségeivel kapcsolatban, mivel ők jelentik a teljes könyvpiac alapját. Ezen felül áttekintést nyújt a könyvszektorban működő - vagy éppen nem működő - nemzeti támogatási rendszerekről (2020. május 21-ig terjedően), a pozitív új fejleményekről, valamint a negatív hatásokról is. A kutatásban huszonnégy európai ország vett részt harminchárom nemzeti írószervezet bevonásával, akik összesen százhuszonnyolcezer írót képviselnek. A Covid-19 válság írókra és fordítókra gyakorolt gazdasági hatásáról szóló online felmérés kérdéseire adott válaszokból kirajzolódó kép igencsak borúsnak festi le a szektor helyzetét.

Kép forrása

Súlyos hatások
A veszteséges területekről, a válság súlyosságáról és következményeiről, a sürgősségi segélyintézkedésekről, a pozitív fejleményekről, a negatív hatásokról, a jövőbeli kilátásokról és javaslatokról kapott értékes válaszok alapján a Tanács harminchét rövid-, közép-, illetve hosszútávú javaslatot fogalmazott meg az EU-s, illetve nemzeti döntéshozók számára a szakma felvirágoztatása érdekében. „A teljes könyvágazatra gyakorolt negatív következmények nagyon súlyosaknak tűnnek, és főként második hullámban fogják érinteni a szerzőket, ezzel pedig közvetlenül fogják veszélyeztetni az európai irodalom sokszínűségét.” – írják, nem alaptalanul: a válaszokból az derült ki, hogy az írók és fordítók hatvannégy százaléka veszteségekre számít műveik tervezett kiadásának elhalasztása miatt, negyven százalékuk pedig az elhalasztott szerződések és a csökkentett jogdíj-előlegek miatt. Emellett kilencvenhét százalékuk jelentős bevételkiesést tapasztal, elsősorban a lemondott előadások, műhelymunkák és felolvasások miatt, és hatvan százalékuk a szerzők jövedelemhelyzetére gyakorolt hatásokat rendkívül súlyosnak látja.

Kép forrása

Átalakuló piac és támogatási rendszer
A javaslatok között szerepel továbbá, hogy „az online tevékenységek és a digitális terjesztés esetében támogatásra van szükség, nem csupán a finanszírozás terén, hanem sokkal szerzőbarátabb jogszabályok és díjazás révén is.” Ezzel kapcsolatban a kutatásból az rajzolódott ki, hogy a válság során a könyves piac az online világ felé mozdult el, elsősorban felolvasások, előadások, podcastok révén. Azonban az írók és fordítók számára itt nincs kialakult díjazási rendszer, közvetlen szerzői engedélyezési lehetőségek vagy jogilag kötelező feltételek. 
Nem utolsó sorban a kutatás szerint „a munkájukat szabadúszóként, de teljes munkaidőben végző szerzők és fordítók jelentős veszteségeket szenvednek el az év végéig lemondott események miatt, és a legtöbb nemzeti támogatási programban nem szerepelnek.” Ezzel kapcsolatban további információval is szolgáltak: alig akadt olyan ország, ahol kifejezetten a könyvipar számára kiírt támogatás elérhető lenne. Emellett kilenc ország is jelentette, hogy a nemzeti kormány nem nyújtott támogatást, vagy sokat késett a támogatási intézkedésekkel, valamint a legtöbb nemzeti veszélyhelyzeti támogatási rendszer nem érhető el írók és fordítók számára. 
A Tanács tehát mihamarabbi változtatásokat sürget e területeken, ugyanis a várható előrejelzések szerint az új művek száma 2020-ban és 2021-ben az évi öt-hatszázezres számhoz képest százötvenezerrel csökken.

Kép forrása

Felhívás
A közlemény szerint „Európának szüksége van a kultúra melletti általános politikai elköteleződésre. Csak a szerzői jogi politika, a kulturális politika, a gazdaságpolitika és a regionális fejlesztések összehangolása segítheti elő Európa kultúrájának megóvását, innovációs képességeinek megőrzését a jelenlegi válság alatt és után.
Minden válság hordoz magában lehetőséget – ha élünk vele. A válság felhívta a figyelmet azokra a töréspontokra, amelyek létezése sejthető volt, de létezésük csak mostanra vált világossá. Ezek közé tartoznak: az alacsony javadalmazás és az előnytelen szerződéses megállapodások, vagy az élő eseményektől való nagy függőség, a szerzői művek digitális hasznosítása és az ebből származó anyagi részesedés alacsony mértéke. […] Maguk a szerzők és az irodalom képezik az egyik legfontosabb alapját a legértékesebb európai eszmék képviseletének, amilyenek például a sokféleség és a véleménynyilvánítás szabadsága, a tényalapú tudás és a pluralizmus, az érzelmi, intellektuális és kulturális identitás, az innováció a gondolkodásban. Ezen eszmék képviselete, valamint az írók és a fordítók támogatása nem luxus. Az álhírek és a szélsőséges tendenciák elleni küzdelemben Európának biztosítania kell, hogy az ismeretek és az oktatás szellemi forrásai ne apadjanak el – hiszen minden innováció, minden fejlődés és minden válság utáni újjáépítés egy szerzővel kezdődik. […] Válogatás a harminchét javasolt intézkedésből:
kompenzációs alap a múltbeli és jövőbeli veszteségek enyhítésére,
díjazási rendszerek a szerzők online tevékenységeihez, a fizetési funkciókat kínáló portálok támogatása,
ténylegesen kivitelezhető intézkedések az e-bookokat és hangoskönyveket érintő kalózkodás ellen,
regionális fejlesztés a kulturális helyszínek megőrzése érdekében,
a széles körű európai irodalmi kapcsolatok fenntartható finanszírozása,
minden gyermeknek egy könyv – az olvasás népszerűsítésének támogatására.”
A teljes kutatási anyag ezen a linken érhető el.