„Fut velem egy rossz szekér” – ADY100/101 címmel kamarakiállítás emlékezik Ady Endre halálának 101. évfordulójára az Országos Széchényi Könyvtár első emeletén. A kiállítás érdekessége, hogy a Kézirattár anyagaira épülő tárlat számos unikális kéziratot (például Ady autográf önéletrajzát 1909-ből), első kötetkiadásokat, értékes dedikációkat, korabeli hírlapok cikkeit, illetve a Nyugat 1909. június 1-én közölt tematikus Ady-különszámát is felvonultatja. Mindemellett a Lédának szóló képeslapok, neki dedikált verskötet és levél is megtekinthetők csakúgy, mint az Ady-Csinszka házasságkötéssel kapcsolatos, árvaszéknek szóló Ady által írt beadvány. A folyosón dokumentumokból és térképekből válogatott, poszterré nagyított montázsok is láthatók Ady tragikusan rövid életének főbb helyszíneiről.

Kép forrása

Mi került elő az Ady-relikviák dobozából?
A tárlat egyik jelképes tárgya az a relikviadoboz, mely Révész Béla révén került az Ady-kutatás anyagába: magánlevelek, fotók, szállodai katalógusokra írt üzenetek, képeslapok, dedikált portrék egy élet kulisszáiba engednek betekintést. „Ömlöttek Adyhoz, a lírikushoz a szerelmi föliratok” - írta Révész Béla 1936-ban. „Léda eleinte igyekezett könnyedén, vagy tréfásan, vagy gúnyolódva fogadni ezeket, de nem tudott megnyugodni.” Ezt a helyzetet úgy oldotta meg Ady, hogy Léda budoárjában talált „egy nagy francia skatulyát, kiürítette, s minden ilyen érkező levelét és iratát ebbe a skatulyába hajigálta.”
Az egyik legmeghatóbb írás az Érmindszenttel kapcsolatos tárlóban olvasható. Ez az Ady temetésére 1919. január 30-án kiadott családi gyászjelentés. „[…] A magyar literatura súlyos vesztesége mellett oh, ne tűnjék fel hivalkodásnak a mi mélységes gyászunk, keserű bánatunk, hiszen mi mindenünket elveszítettük Benne!” Ady Lőrinc és Ady Lőrincné ezen a partecédulán azt a kívánságát is megfogalmazza, hogy végső nyughelyül nem a Kerepesi úti temetőt szánnák fiuknak: „[…] mihelyt lehetséges lesz - annyiszor hangoztatott kívánsága szerint  ̶  hazahozzuk Őt szülőfalujába, Érmindszentre, s itt helyezzük el örök végleges nyugalomra családunk közös temetkezőhelyén.”

Kép forrása

Zenés filmhíradók
A kiállítás videóanyagában szerepel a korabeli párizsi életet megidéző filmkockák mellett az az Ady temetéséről készített film, ami 2019-ben került elő a PIM raktárából az akkori kiállításukba. Ezt a kivételes Ady-dokumentumot a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívumának köszönhetően digitalizált és restaurált állapotban 2019. január 29-én (Ady halálának századik évfordulója után két nappal) szenzációként publikálták a Youtube-on. A negyvenhét másodperces filmhíradó-részletből két perc negyven másodperces anyag lett, a Filmhíradók 100 éve filmsorozat tizenhatodik epizódjának részeként.
A filmes sarokban emellett Reinitz Béla, Cseh Tamás és Novák János megzenésített Ady-dalait hallgathatják meg az érdeklődők. 

Kép forrása

Díszalbum tanulmányokkal
Egy kiállításhoz ma már elengedhetetlennek bizonyul, hogy album is készüljön róla, ami később is felidézi az alapkoncepciót, az elméleti indoklását és tematikáját. A képek és apró tárgyak dominálta tárlat jellegéhez próbál hű lenni a Rózsafalvi Zsuzsanna és Boka László kurátorok által jegyzett csaknem kétszázötven oldalas kötet: kettejük tanulmánya fogja közre a tárgyi anyag fotódokumentációját. A kéziratokkal és nyomtatványokkal teli díszalbum Ady korához és a századvégi-szecessziós világ stílusához hűen részben historizáló, részben a modern kor divatját tükrözi. Ady kötetei, a korabeli folyóiratok és napilapok olyan varázslatos légkört teremtenek, mintha egyszerre járnánk be a költő életének főbb helyszíneit: Váradot, Párizst, a francia Riviérát, Ótátrafüredet és Csucsát. A Még egyszer-kötet (1900) zsebnoteszre emlékeztető jellegtelensége mellett a pálya felívelését idézik a geometrikus, illetve népiesen szecessziós kötetek borítói, korszakváltások megannyi jeleként. 
Az Országos Széchényi Könyvtár Ady-kiállítása március 22-ig ingyenesen látogatható.