Izgalmas kulturális szabályozást fogadtak el a közelmúltban Izraelben. A kulturális megbízhatóság törvényének nevezett jogszabályt hétfőn este első olvasatban szavazta meg az izraeli parlament. A mifelénk kevésé ismert kezdeményezés lényege, hogy a kulturális miniszter jogkörébe adja a művészeti alkotások, illetve művészeti intézmények állami támogatásának megtagadását vagy csökkentését, ha azok véleménye szerint Izrael-ellenesek.

Kép forrása

Harc és kultúrharc
A hatalmas vitákat kiváltó kezdeményezés egyfelől azt tükrözi, hogy a világban zajló kulturális háborúság a Közel-Keleten is vannak frontjai, másfelől persze a különleges izraeli szabályozás azt is megmutatja, hogy a szigorú törvény mögött komoly problémahalmaz áll. Egyszóval Izraelben, úgy tűnik, a kulturális élet konfliktusai is sokkal keményebbek, mint itt, Európában. 
A törvény szövege egyébként pontosan megmutatja, miről van szó. A jogszabály betűje szerint akkor tagadhatja, vagy kurtíthatja meg a művészeti pénzeket a kulturális miniszter, ha egy kulturális intézmény által készített alkotás tagadja Izrael létét zsidó vagy demokratikus államként, vagy rasszizmusra, erőszakra, terrorcselekményre buzdít, az ország függetlenségének napját gyásznapnak tekinti, vagy megbecsteleníti az izraeli zászlót vagy valamilyen más állami szimbólumot.
Miközben – zárójelben jegyezzük meg – Izrael gyakorlatilag háborúban áll a megsemmisítésére törekvő terrorista csoportokkal.

Kép forrása

Tehetetlen miniszter
A javaslatot egyébként maga a kulturális miniszter, Miri Regev terjesztette a Ház elé, mivel mostanáig semmit nem tehetett az olyan művészeti alkotásokkal vagy kulturális intézményekkel szemben, amelyek megítélése szerint ártottak Izraelnek. 
Persze, arrafelé az Izrael-ellenesség nem olyasféle hazafiatlanság, mint amit mi, itt Európában annak tekintünk. A zsidó állam létét valóban sokan jogosulatlannak tartják, s az Izrael ellen küzdő arab, palesztin mozgalmak tagjai között művészek is akadnak szép számmal, akik nemzeti, politikai, ideológiai elveiket műalkotásként is megjelenítik. 
S ezeknek a műalkotásoknak a kiállítását, illetve az efféléket bemutató intézmények létét a zsidó állam biztosítja. 
Tegyük hozzá, a kulturális miniszternek eddig is volt némi mozgástere. Van törvény, amely tiltja, hogy bármely intézmény gyásznapnak (Nakba, vagyis Katasztrófa) tekintse 1948. május 15-ét, az izraeli államalapítás napját, illetve olyan is akad, amely tiltja az Izrael elleni bármilyen bojkott támogatását.
Ugyanakkor Regev eddig csaknem száz alkalommal kérte a támogatásokról döntő pénzügyminisztériumtól különböző izraeli baloldali és arab kulturális intézmények költségvetésének csökkentését, de kéréseit a pénzügyi tárca minden esetben elutasította.

Kép forrása

Józan önvédelem
Most a knesszetben ötvenöt támogató, és negyvennégy ellenszavazat mellett fogadták el a törvényt, amely szerint a mindenkori miniszter belátása szerint, tartalmi-ideológiai okokból megtagadhatja vagy csökkentheti az izraeli kulturális intézmények költségvetését. Persze a parlamentben parázs vita előzte meg a szavazást, sőt a parlamenten kívül is sokan kiálltak a parttalan liberalizmus eddigi gyakorlata mellett. A múlt héten például több száz művész a száját leragasztva tiltakozott Tel-Avivban a készülő új rendelkezés ellen, cenzúrának minősítve azt. 
„Ha a kormány ellenőrizni akarja a kultúrát, akkor azzal ellehetetleníti” – hangoztatta a knesszet hétfő esti viharos hangulatú ülésén az ellenzéket vezető Cipi Livni.
A kormány azonban nem engedett. A szélsőségesen megengedő gyakorlat helyett olyan kulturális szabályozás lépett érvénybe, amely azt várja el a kulturális intézményektől, hogy ne adjanak teret a haza és a nemzet ellen fellépő művészeknek. Lehet, hogy az új szabály az eddigi ultraliberális gyakorlat felől nézve súlyos korlátozás, de a közösség oldaláról szemlélve józan önvédelem. „Ez a törvény kijelöli a határokat a közpénzekből támogatott kulturális intézményeink számára az engedélyezett és a tiltott között, a helyes és a megvetendő között” – indokolta Regev az új jogszabály beterjesztését.