Klasszikus kínai, nyugati avantgárd
Yang Lian, Berlinben élő kínai költő kapta az idén a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat, az elismerést Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár adta át a szerzőnek szombaton Pécsett. A kínai költő mellett Clive Wilmert és Pál Ferencet műfordítói díjakkal tüntették ki.
Kép forrása
Teremtő érzések
A Magyar PEN Club által 2012-ben alapított díjjal, ötvenezer ezer euróval, oklevéllel és egy Janus Pannonius-szoborral kitüntetett alkotót a díjátadás alkalmával Kemény Tamás költő, a nemzetközi zsűri tagja köszöntötte. Úgy fogalmazott, hogy „Yang Liannak sikerült a klasszikus kínai versformákat a nyugati avantgárd kifejezésekkel összefűzni”. A laudatio szerint a kínai szerző költeményeiben olyan szavakat használ, amelyek teremtő érzéseket ébresztenek az olvasókban.
Érdemes megjegyezni, hogy a komoly elismeréssel azokat a költői teljesítményeket, illetve költőket díjazzák, akik – az írószervezet magyar tagozata elnökének, Szőcs Gézának szavait idézve – az „emberi műveltség évezredei alatt felhalmozott szellemi és lelki vagyon, a nagy értékvonulatok igazi örökösei”, valamint azokat a művészeket, „akik legtöbbet tették a korszerű, a világ mai állapotával összhangban levő kulturális tudatformák megjelenítéséért és gazdagításáért, bekapcsolódva műveikkel hagyomány és megújulás örök dinamikájába”.
Kép forrása
Világirodalmi, politikai és művészeti kérdések
Yang Lian 1955-ben született, Pekingben nőtt fel, de a Tienanmen téri tüntetéseken való részvétele miatt száműzetésbe kényszerítették. Neve szorosan összekapcsolódott a Misty Poets nevű csoporttal, amely a költészet eszközeivel lépett fel a szólásszabadság korlátozása ellen. Nem kerüli meg a politizálást, állandó témái világirodalmi, politikai és művészeti kérdések. Egyik legismertebb munkája az önéletrajzi The Narrative Poem (Elbeszélő költemény). Vers- és prózakötetei mellett egy esszéválogatást is publikált, műveit több mint húsz nyelvre fordították le, magyarra eddig még nem.
Ugyanakkor Yang Lian a hazai közönség előtt sem teljesen ismeretlen, 2012-es Haza – Heimat – Home nemzetközi irodalmi fesztivál alkalmával már járt Magyarországon, s több verse olvasható különböző irodalmi lapokban, például a Literán a Holmiban, illetve írásai jelentek meg a győri Műhely kínai számában.
Kép forrása
A legnagyobb lélekkel
A pécsi Janus Pannonius Múzeum Csontváry Múzeumában rendezett eseményen Yang Lian a díjat megköszönve kifejtette, hogy Kína és Európa is gyorsan változó, mozgó világban létezik, amelyben szükség van a becsületre, majd azt hangsúlyozta: „versei a legnagyobb lélekkel, lelkesedéssel és becsülettel íródnak”. A verseink tartalma és mélysége köt össze bennünket - jegyezte meg, arra is kitérve, hogy a költészet ma a kísérleti poétika korszakát éli. Megfogalmazása szerint „a költészet a tengerfenéken fekszik, ahonnan sötéten és szenvtelenül vizsgálja a felettünk zajló viharok világát”.
A most átvett díj jelentőségét Yang Lian úgy érzékeltette, hogy az „megszilárdítja a költészettel és az élettel szembeni kötelezettségeit, túllép a földrajzon és a kultúrán.”
A díj nemcsak a nemzetközi líra nagyjainak munkáját értékeli, hanem a műfordítókét is: minden évben kitüntetést kap egy-egy jelentős magyar, illetve a magyar irodalmat tolmácsoló külföldi műfordító. A műfordítói díjat ez alkalommal Clive Wilmer és Pál Ferenc kapta.
Kép forrása
Teremtő érzések
A Magyar PEN Club által 2012-ben alapított díjjal, ötvenezer ezer euróval, oklevéllel és egy Janus Pannonius-szoborral kitüntetett alkotót a díjátadás alkalmával Kemény Tamás költő, a nemzetközi zsűri tagja köszöntötte. Úgy fogalmazott, hogy „Yang Liannak sikerült a klasszikus kínai versformákat a nyugati avantgárd kifejezésekkel összefűzni”. A laudatio szerint a kínai szerző költeményeiben olyan szavakat használ, amelyek teremtő érzéseket ébresztenek az olvasókban.
Érdemes megjegyezni, hogy a komoly elismeréssel azokat a költői teljesítményeket, illetve költőket díjazzák, akik – az írószervezet magyar tagozata elnökének, Szőcs Gézának szavait idézve – az „emberi műveltség évezredei alatt felhalmozott szellemi és lelki vagyon, a nagy értékvonulatok igazi örökösei”, valamint azokat a művészeket, „akik legtöbbet tették a korszerű, a világ mai állapotával összhangban levő kulturális tudatformák megjelenítéséért és gazdagításáért, bekapcsolódva műveikkel hagyomány és megújulás örök dinamikájába”.
Kép forrása
Világirodalmi, politikai és művészeti kérdések
Yang Lian 1955-ben született, Pekingben nőtt fel, de a Tienanmen téri tüntetéseken való részvétele miatt száműzetésbe kényszerítették. Neve szorosan összekapcsolódott a Misty Poets nevű csoporttal, amely a költészet eszközeivel lépett fel a szólásszabadság korlátozása ellen. Nem kerüli meg a politizálást, állandó témái világirodalmi, politikai és művészeti kérdések. Egyik legismertebb munkája az önéletrajzi The Narrative Poem (Elbeszélő költemény). Vers- és prózakötetei mellett egy esszéválogatást is publikált, műveit több mint húsz nyelvre fordították le, magyarra eddig még nem.
Ugyanakkor Yang Lian a hazai közönség előtt sem teljesen ismeretlen, 2012-es Haza – Heimat – Home nemzetközi irodalmi fesztivál alkalmával már járt Magyarországon, s több verse olvasható különböző irodalmi lapokban, például a Literán a Holmiban, illetve írásai jelentek meg a győri Műhely kínai számában.
Kép forrása
A legnagyobb lélekkel
A pécsi Janus Pannonius Múzeum Csontváry Múzeumában rendezett eseményen Yang Lian a díjat megköszönve kifejtette, hogy Kína és Európa is gyorsan változó, mozgó világban létezik, amelyben szükség van a becsületre, majd azt hangsúlyozta: „versei a legnagyobb lélekkel, lelkesedéssel és becsülettel íródnak”. A verseink tartalma és mélysége köt össze bennünket - jegyezte meg, arra is kitérve, hogy a költészet ma a kísérleti poétika korszakát éli. Megfogalmazása szerint „a költészet a tengerfenéken fekszik, ahonnan sötéten és szenvtelenül vizsgálja a felettünk zajló viharok világát”.
A most átvett díj jelentőségét Yang Lian úgy érzékeltette, hogy az „megszilárdítja a költészettel és az élettel szembeni kötelezettségeit, túllép a földrajzon és a kultúrán.”
A díj nemcsak a nemzetközi líra nagyjainak munkáját értékeli, hanem a műfordítókét is: minden évben kitüntetést kap egy-egy jelentős magyar, illetve a magyar irodalmat tolmácsoló külföldi műfordító. A műfordítói díjat ez alkalommal Clive Wilmer és Pál Ferenc kapta.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból