Amíg mi itthon megünnepeltük a polgári forradalom kitörésének százhetvenedik évfordulóját, megcsodáltuk és megátkoztuk a tavaszi hóesést, illetve kipihentük magunkat a hosszú hétvégén, addig Lipcsében megtartották Németország egyik legjelentősebb könyves seregszemléjét, a német nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiválját, a Lipcsei Könyvvásárt.

Kép forrása

Fesztivál az olvasóknak 
A fesztiválon negyvenhat országból több, mint harmadfélezer kiállító mutatkozott be, ami történelmi csúcs és jelentős növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés annak tulajdonítható, hogy a német nyelvterületen kívül is egyre többen tudják, hogy nincs még egy hely a világon, ahol négy nap alatt annyi olvasót lehet elérni, mint Lipcsében.
A szervezők szerint mintegy háromszázezren látogatnak el a vásárra. Az idei díszvendég Románia volt, amelynek irodalmát negyven új, német nyelvű kötet és több mint hetven rendezvény révén mutatják be. 
A Lipcsei Könyvvásár nem szigorúan szakmai esemény, mint a Frankfurti Könyvvásár, hanem az olvasóknak rendezett fesztivál, amelyen az idén már huszonhetedik alkalommal rendezik meg a Lepizig liest (Lipcse olvas) című programsorozatot. Városszerte ötszázhetvenegy helyszínen, például temetőben, templomban és állatkertben tartanak felolvasásokat háromezer háromszáz író és előadóművész közreműködésével.
Párhuzamosan megrendezik a könyvfesztivál Manga-Comic-Convention (MCC) nevű „alfesztiválját” is, amely a képregényszekcióból fejlődött ki. Az ötödik alkalommal megszervezett rendezvényen az idén már háromszázhuszonhét képregénykiadó vett részt. 
A rendezvény lipcsei vásárvárosban ismét megtöltött egy egész csarnokot, amelyben nemcsak kiállítási standokat alakítottak ki, hanem öltözőket is, mert az idén is sokan beöltöztek kedvenc képregényhősüknek. 

Kép forrása

Fájdalmas viták 
Miután a könyvfesztivál a szélsőségek előretörésének témáját járta körül, a jelenség több módon is felmerült a rendezvény során. 
A fesztivál legrangosabb díját, a Lipcsei Könyvdíj az Európai Megértésért nevű elismerést például az idén egy norvég újságíró, Asne Seierstad kapta meg Egy közülünk – egy tömeggyilkos története című dokumentumregényéért, amely Anders Behring Breivikről és 2011-ben elkövetett szélsőjobboldali merényleteiről szól. A szerző hangsúlyozta, hogy tovább erősödött a szélsőjobb Európában az Oslóban és Utoya szigetén végrehajtott terrortámadás óta. A szélsőjobb elleni harchoz le kell leplezni, teljes valójában be kell mutatni ezt az eszmeiséget és hatását – emelte ki Asne Seirstadt. Persze azért zárójelben tegyük hozzá: nehéz a szélsőjobb eszmeiség hiteles képviselőjének tekinteni egy magányos őrültet, így Asne Seierstad analógiája is sántít, de ezen mi ne akadjunk fönn. Fő a harc a szélsőjobb ellen! Így gondolták ezt azok a százak is, akik Lipcse belvárosában tüntettek, amiért szélsőjobboldali nézeteket terjesztő könyvkiadók is részt vesznek a vásáron. A demonstráció szervezői – állításuk szerint – nem akarják kitiltani az ilyen kiadókat, de tiltakoznak nézeteik ellen és politikai vitát akarnak, nem pedig botrányt, mert azzal csak lehetőséget adnának a szélsőjobboldaliaknak arra, hogy az áldozat szerepébe helyezkedjenek.
Ezzel kapcsolatban Martin Buhl-Wagner, a vásár főszervezője kiemelte, hogy bármely kiadó részt vehet a vásáron, ha nem sérti meg az alaptörvényt. A rendezvényen „fájdalmas vitáknak” is teret kell adni. Heinrich Riethmüller a német könyves szakma csúcsszerve, a könyvkiadók és könyvkereskedők egyesületének (Börsenverein des Deutschen Buchhandels) elnöke a védelmébe vette a szervezők döntését. Mint mondta, „ha komolyan vesszük a véleményszabadságot, akkor olyan embereknek is lehetőséget kell adni, akik értékrendjével és nézeteivel nem értünk egyet, vagy veszélyesnek tartjuk gondolataikat”. Riethmüller hangsúlyozta, hogy a demokrácia elengedhetetlen feltétele a tartalmi, és valamennyi álláspontra kiterjedő vita, ezért a szélsőséges nézetekről is beszélni kell.

Kép forrása

Meghitt magyar kocka 
A magyar részvételt ismét a német fővárosban működő magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin és a Publishing Hungary Program közösen szervezte. Tájékoztatásuk szerint minden eddiginél nagyobb, erős atmoszférájú, élményszerű olvasótérrel várják a látogatókat a magyar standon, amely az építészeti és képzőművészeti irányzat alapításának közelgő százéves évfordulója jegyében a Bauhaus jegyében épült. 
A magyar pavilon az építészettel foglalkozó Urbanista blog érdeklődését is felkeltette. A létesítményről így írt a blog egyik szerzője, Zubreczki Dávid: „az elmúlt két évben Magyarország elkezdett feltörekvő építészeket bevonni a frankfurti és a lipcsei könyvvásáron a standok tervezésébe. Ez elég jó húzásnak bizonyult. Nem túl költséges módon sikerült felhívni magunkra és az irodalmunkra a figyelmet, ráadásul íróink mellett fiatal építészeink is megmutathatták magukat a világnak.
Most egy hét méter magas, fehér, áttetsző textilfüggönyökkel bélelt, szőnyeggel borított teret alakítottak ki, amelyben egyedi bútorokon jelennek meg a kiállított könyvek. Az egészet ügyesen megkomponált világítással tették teljessé. 
Az idei magyar pavilonnak épp az volt a nagy előnye Lipcsében, mint a korábbiaknak is, hogy sikerült megbirkóznia a hatalmas térrel, az ipari méretű csarnokkal. Létrehozott benne valami kicsi, elkülönített, de mégsem elzárt, meghitt teret, ahová a látogatónak van kedve benézni, leülni és ha már ott van, akkor kézbe venni egy könyvet.”
A magyar pavilont Szabó Levente, Biri Balázs és Polgárdi Ákos elképzelése alapján, a Hetedik Műterem tervezte és a TorTer e-Design Kft. kivitelezte. 
Az irodalmi programban Bartis Attila (A vége/ Das Ende), Kiss Noémi (Sovány angyalok/ Dürre Engel) és Szőcs Petra (Dán púder/ Das dänische Puder) nemrégiben németül megjelent köteteit ismerhette meg a közönség.