A széppróza ünnepe
A Magyar Írószövetség kezdeményezése alapján Jókai Mór születésnapján rendezték meg a magyar széppróza napját, amelyen novellaíró verseny, antológia-bemutató és koncert is várta a közönséget vasárnap a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. A rendezvény megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: a magyar próza elsősorban a nemzeti közösségé, a magyar széppróza legfontosabb tulajdonsága pedig a műélvezeten túl a közösségteremtés.
Kép forrása
Nemzet és irodalom
A miniszter a nagyszabású rendezvényen hangsúlyozta, ha van nemzeti közösség, akkor van jövője a magyar széppróznak is. Balogh Zoltán úgy folytatta, hogy olvasni csak akkor lehet, ha van mit és érdemes. Ha időről időre megszületnek a művek, amelyek korunk nyelvén, de örök igénnyel fogalmazzák meg mindazt, amit az ember megél. A hazáért, a magyar nyelvért és kultúráért felelősséget érző és vállaló Jókai Mór köteteit pedig ma is érdemes levenni a polcról, az ő hősei valódi hősök voltak, a betyárok betyárok, az arisztokraták arisztokraták, a szerelmesek szerelmesek – tette hozzá.
Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője a magyar széppróza napjának elnevezéséről elmondta: Gál Sándor felvidéki író javaslatára született meg, aki szerint a próza túl tág fogalom, míg a széppróza az irodalmi értelemben vett prózára utal. Jókaival kapcsolatban azt emelte ki, hogy van mit tanulni a nagy mesemondótól, művei közel hozzák a történelmet és tükrözik a magyar nyelv állapotát.
Kép forrása
Rendezvények Kárpát-medence szerte
Emlékeztetőül érdemes elmondani, hogy a Magyar Írószövetség novemberi választmányi ülésén kezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját. A rendezvénysorozat fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma lett.
A magyar széppróza napjához február 12. és 23. között Kárpát-medence szerte a kistelepüléseken és a nagyvárosokban hatvanegy intézmény, kulturális egyesület, könyvtár, önkormányzat csatlakozott és szervez programokat. Több mint százhúsz rendezvény várja a közönséget hetvenkilenc településen, százötven kortárs prózaíró és irodalomtörténész közreműködésével – közölte Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.
Kép forrása
Érvényes mondanivaló
A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi Jókai Mór számos ereklyéjét, kéziratát és a balatonfüredi emlékházat is gondozták – emlékeztetett Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója. Jókai Mór emlékének megőrzéséről úgy vélekedett: életművét úgy kell közkinccsé tenni, hogy nem pusztán a múltba fordulás gesztusa jelenik meg, hanem saját magunk számára is megpróbálunk érvényes mondanivalót kihallani.
A nagyszabású gálán négy szerző – Nagy Koppány Zsolt, Végh Attila, Bene Zoltán és Weiner Sennyei Tibor – részvételével novellaíró versenyt rendeztek, a zsűrit Mezey Katalin, Orbán János Dénes, Szakolczay Lajos és Szőcs Géza alkotta.
A teljes irodalmi életet lefedő Az év novellái antológia bemutatóján közreműködött Bíró Gergely író, Erős Kinga kritikus, Kubik Anna, Tallián Mariann és Turi Bálint színművészek.
Kép forrása
Nemzet és irodalom
A miniszter a nagyszabású rendezvényen hangsúlyozta, ha van nemzeti közösség, akkor van jövője a magyar széppróznak is. Balogh Zoltán úgy folytatta, hogy olvasni csak akkor lehet, ha van mit és érdemes. Ha időről időre megszületnek a művek, amelyek korunk nyelvén, de örök igénnyel fogalmazzák meg mindazt, amit az ember megél. A hazáért, a magyar nyelvért és kultúráért felelősséget érző és vállaló Jókai Mór köteteit pedig ma is érdemes levenni a polcról, az ő hősei valódi hősök voltak, a betyárok betyárok, az arisztokraták arisztokraták, a szerelmesek szerelmesek – tette hozzá.
Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője a magyar széppróza napjának elnevezéséről elmondta: Gál Sándor felvidéki író javaslatára született meg, aki szerint a próza túl tág fogalom, míg a széppróza az irodalmi értelemben vett prózára utal. Jókaival kapcsolatban azt emelte ki, hogy van mit tanulni a nagy mesemondótól, művei közel hozzák a történelmet és tükrözik a magyar nyelv állapotát.
Kép forrása
Rendezvények Kárpát-medence szerte
Emlékeztetőül érdemes elmondani, hogy a Magyar Írószövetség novemberi választmányi ülésén kezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját. A rendezvénysorozat fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma lett.
A magyar széppróza napjához február 12. és 23. között Kárpát-medence szerte a kistelepüléseken és a nagyvárosokban hatvanegy intézmény, kulturális egyesület, könyvtár, önkormányzat csatlakozott és szervez programokat. Több mint százhúsz rendezvény várja a közönséget hetvenkilenc településen, százötven kortárs prózaíró és irodalomtörténész közreműködésével – közölte Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke.
Kép forrása
Érvényes mondanivaló
A Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi Jókai Mór számos ereklyéjét, kéziratát és a balatonfüredi emlékházat is gondozták – emlékeztetett Prőhle Gergely, az intézmény főigazgatója. Jókai Mór emlékének megőrzéséről úgy vélekedett: életművét úgy kell közkinccsé tenni, hogy nem pusztán a múltba fordulás gesztusa jelenik meg, hanem saját magunk számára is megpróbálunk érvényes mondanivalót kihallani.
A nagyszabású gálán négy szerző – Nagy Koppány Zsolt, Végh Attila, Bene Zoltán és Weiner Sennyei Tibor – részvételével novellaíró versenyt rendeztek, a zsűrit Mezey Katalin, Orbán János Dénes, Szakolczay Lajos és Szőcs Géza alkotta.
A teljes irodalmi életet lefedő Az év novellái antológia bemutatóján közreműködött Bíró Gergely író, Erős Kinga kritikus, Kubik Anna, Tallián Mariann és Turi Bálint színművészek.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból