A magyarság a történelmi múlt viharai miatt önbizalomhiányos nemzetté vált, ezért is fontos, hogy végre elhiggye saját értékei létezését – fogalmazott Hoppál Péter a kultúráért felelős államtitkár A kultúra gyarapít! címmel harmadik alkalommal megrendezett kultúrpolitikai szakmai konferencián, amelyen kulturális intézmények vezetői, szakemberek, politikai vezetők tekintették át az ágazat helyzetét.

Kép forrása

A kultúra stratégiai ágazat
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere váratlan akadályoztatása miatt levélben küldte el expozéját, amelyben emlékeztetett: amit a kormányzat az utóbbi nyolc évben tett a kultúra területén, azt a célt szolgálta, hogy megerősítsék a közösségeket, amelyekből a magyar nemzet felépül. Mostanra uniós szinten hazánkban az egyik legmagasabb a kulturális kiadások aránya, a működési célú kulturális kiadások 2010 és 2018 között két és félszeresükre nőttek, és ehhez jön még a kulturális infrastruktúra nagyberuházásainak támogatása. 
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár úgy egészítette ki a miniszteri gondolatokat, hogy rámutatott, a kormányzat szeretné a magyar kultúra jelentőségét mindenki számára láthatóvá tenni, és elérni, hogy a magyarok elégedetten nézzenek magukra a kulturális identitás szempontjából. Az államtitkár hangsúlyozta: a kultúra stratégiai ágazat, amely hozzájárul a gazdaság eredményességéhez is.

Kép forrása

Három fő irány
A kormányzati törekvésekkel kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy az elmúlt két ciklusban a kormány három fő irány mentén fejlesztette a kulturális ágazatot: a kulturális alapellátás program alapvető célkitűzése, hogy mindenki minőségi kultúrához juthasson. 
A programot 2014 őszén hirdették meg, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű közösségekre és a határon túli magyarságra. Jogszabályi szinten rögzítették, hogy mindenkinek joga hozzájutni a kulturális alapellátáshoz, és szabályozták ebben az önkormányzatok feladatait is, miközben növelték a településeknek járó kulturális normatíva összegét. Kincses Kultúróvoda címmel saját programot indítottak 2015-ben a legkisebb gyerekek kulturális fejlesztésére is – sorolta az eredményeket.
Hasonlóan fontos, hogy nem leépül, hanem épül a kulturális infrastruktúra: múzeumok épülnek és újulnak meg, hazatért a Seuso-kincs, megújul az Operaház, fejlesztik a közművelődési intézményrendszert és a könyvtári hálózatot. 
A gazdasági növekedés és a kulturális környezet javulása a látogatók számának gyarapodását hozta minden intézménytípusnál. A közművelődési intézményrendszer évi hatvanhárommillió látogatót vonz, a könyvtári szolgáltatórendszer pedig már az ötezer fő alatti kistelepüléseknek is magas szintű ellátást biztosít, az aprófalvas vidékeken könyvtárbuszokkal, miközben zajlik a közgyűjtemények digitalizálása is.

Kép forrása

Kultúra és identitás
Hozzá tette, továbbra is szeretnék presztízzsé tenni a kulturális identitást: mai nyelven beszélünk, de visszanyúlunk a gyökerekhez, őrizzük és közkinccsé tesszük népi kultúránkat – fogalmazott.
Mint emlékeztetett, a konferenciasorozat előzményeként már a kormányzati ciklus elején tanácskozásra hívták össze a kulturális szervezetek széles körét, és közösen felvázolták az elvégzendő feladatokat. Az azóta eltelt időszakban megkezdték a megfogalmazott feladatok teljesítését és a minőségi kultúra befogadó közegének szélesítését – számolt be Hoppál Péter, aki az egyik legfontosabb célnak nevezte, hogy a szórakoztató kultúra és a minőségi kultúra fogyasztói között egyre tágabbra nyíló olló ismét záródni kezdjen.
A konferenciasorozat fő célja a nemzeti kultúra középpontba állítása, hogy a kultúra betölthesse társadalmi kohéziós, de gazdaságélénkítő funkcióját is – hangsúlyozta az államtitkár. Mint hozzátette, a kulturális identitás kulcsfontosságú témája a migráció korában nagyban felértékelődött, ezért a nemzeti kultúra megtartásának, gyarapításának ügye még fontosabbá vált.