Péntektől vasárnapig tartott a 15. Budavári Könyvünnep, amely három napon át huszonkilenc könyvkiadó és hét kulturális intézmény könyv- és programkínálatával várta az érdeklődőket a budai Várban.

A gyarapodó kultúra egyik ünnepe
„Azt szeretnénk, ha ez az alkalom, az élő, lélegző, mai nap is gyarapodó kultúra egyik ünnepe lehetne” – nyitotta meg a rendezvényt Nagy Gábor Tamás a kerület polgármestere.
Kiemelte, hogy az ünnep két díszvendége Tokaj és Vizsoly, valamint beszélt arról is, hogy a rendezvényen a reformáció 500. évfordulójáról, a 100 éve született Szabó Magdáról és az idén elhunyt Jókai Annáról is megemlékeznek.
„Buda és Tokaj létezése magyarságunk létezését, népünk, nemzetünk meglétét jelképezi és jelenti egyszerre” – mondta Posta György, Tokaj polgármestere, hozzá téve: Tokaj a nyelv és a könyv ünnepéhez azzal is hozzájárul, hogy ez a terület a magyar irodalmi nyelv bölcsője, hiszen az első, teljesen magyar nyelvű Biblia a szomszédos Vizsolyban született. „Elődeink olyan értéket teremtettek, amivel Vizsoly örökre beírta magát a történelembe” – vette át a szót Bihi Miklós, Vizsoly polgármestere.

Lokális és univerzális
A témától nem távolodott el Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója sem, aki a rendezvényt megnyitó beszédében az idei jeles irodalmi évfordulók mellett a fordítás fontosságát is hangsúlyozta. „Azt a nyelvet ünnepeljük, ami nemcsak magyarra segít lefordítani azt, ami egyetemes érték, hanem a magyar kultúrát, irodalmat is hivatott közvetíteni kifelé, hivatott idegen nyelvre fordítani. Így kapcsolódik össze a lokális, a helyi az univerzális és az egyetemes érték” – fogalmazott.
Hozzátette: „Fontos ma is, hogy össze tudjuk kötni az egyetemes érdeket a nemzeti érdekkel, az nemzeti kultúrát az egyetemes kultúrával, és ennek a helyszíne most a budai Vár”.
A Budavári Tóth Árpád Műfordítói Díjat is az ünnephez kapcsolódva adták át szombaton, idén Jávorszky Béla író-műfordítónak.

Egy szellemi oázis
A megnyitón részt vett hivatalosságok mellett említsük itt meg Bakó Annamária nevét is, aki a rendszerváltás óta vezeti a Várnegyed egyik szellemi oázisát, a Litea könyvesboltot, s aki tizenöt esztendővel ezelőtt kezdeményezője volt az első Magyar Nyelv és Magyar Könyv Ünnepének. Könyvesboltja egyébként éppen ott működik, ahol az első budai nyomda Hess András nyomdája működött. 
A háromnapos ünnepen bemutatkozott többek közt a Nap Kiadó, a Kortárs, a Hungarovox, a Magyar Napló és a Széphalom Könyvműhely, valamint a Püski Kiadó, de jelen voltak a határon túli könyvkiadó műhelyek is.
Programokkal és kedvezményekkel is várta az érdeklődőket a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Kiscelli Múzeum, a Hagyományok Háza és a Zenetudományi Intézet is.
A könyvünnep keretében pénteken nyílt meg a Jókai Anna Szalon az Iskola utcában, amely a jövőben fontos helyszíne lesz a budai kulturális életnek.