A mostani kormányzás lényege a kultúra – hangsúlyozta A kultúra, mint megtartó erő című parlamenti konferencián az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán elmondása szerint kormányzásuk célja, hogy a kultúra lelki, szellemi tartássá álljon össze. Ezt segítik a materiális eredmények, amelyek aztán szemléletváltáshoz is vezetnek.

Közösségi értéktudat
Kövér László az országgyűlés elnöke, köszöntő beszédében arra mutatott rá, hogy amennyiben meghatározó marad a magát liberálisnak mondott szemlélet, „amely az emberi jogok és az egyenlőség nevében elkerül szinte minden felelősségre és áldozatvállalásra vonatkozó normát, akkor Európa a következő évtizedekben demográfiailag, gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan elsorvad, a geopolitikai játszmák áldozatává válik”. Ugyanakkor a házelnök rámutatott, hogy a kontinens középső – Drezdától Brassóig és Dubrovniktól Tallinnig – elterülő részén élő nemzeteket, különösen a 20. század közepe óta, jellemzi egy jól beazonosítható mentális és lelki állapot, a közösségi értéktudat, szemben a nyugat-európai társadalmak többségében megtalálható egyéni-fogyasztói értéktudattal. Utóbbi az elmúlt „három évtized neoliberális hatása alatt elszakadt a protestáns gazdasági etika alapelveitől, eltorzult és ebben az állapotában vált napjainkra meghatározóvá". „Ebben az értéktudatban a nemzet fogyasztói társadalommá alakul, a vallási, transzcendens szemlélet többé nem érték, helyére a materiális gyakorlat, azaz a fogyasztás lép, az állam alapfeladatává nem a közjó és a közérdek, hanem a magánérdek szolgálata válik, a család intézménye pedig nem a gyarapodás lehetséges erőforrása, hanem az egyéni fogyasztás csökkenésének kockázati tényezője" – fogalmazott a házelnök, hozzá téve, hogy egy ilyen világban a közösségközpontú, nemzetépítő állam közellenséggé válik, az egyház és a család intézménye ideológiai támadások kereszttüzébe kerül, „sőt a szilárd azonosságtudat megrendítése és felszámolása céljából folyamatos támadás éri a férfiak és nők nemi identitását is”.
Kövér László úgy látja, az Európai Unió elveszíteni látszik gazdasági erejét, önvédelmi képességét és erkölcsi tartását, mert belső egyensúlya megbomlott, és ha nem sikerül visszaállítani az egészséges egyensúlyt, akkor Európa nem lesz képes megfelelni az őt érő egyre szaporodó és egyre erőteljesebb kihívásoknak. „Ez a 21. századi európai reálpolitika igazi tétje, amelyet mi, magyarok elsők között ismertünk fel Közép-Európában”.
Hozzáfűzte: Ady Endre száz évvel ezelőtti gondolatának – a magyarság elvész, ha elveszti magát – tanulságát a magyaroknak a közép-európai társak bevonásával kellene továbbgondolniuk.

Hatékony, cselekvő érdekérvényesítés
Balog Zoltán miniszter a rendezvényen tartott beszédében azt emelte ki, hogy a kultúra része az oktatás és a köznevelés is, kulturális kérdés, mit gondolunk a történelemről, de egy olyan emberkép felmutatása is, amelyre lehet jövőt építeni.
Balog Zoltán kiemelte annak fontosságát, hogy a kormányzati döntések a nemzeti és történeti identitásból induljanak ki. Mint elmondta, a migráció kérdésében például a magyar lakosság nyolcvan százaléka egy olyan kormánypolitika mögött áll, amelyet „Európa elitje” bírál, a közép-európai államokban azonban a közös történelmi tapasztalatok miatt közös a veszélyérzet is. Nem emberekre mondunk nemet, hanem egy globális folyamatra, amely képes tönkretenni sokak életét – hangsúlyozta Balog Zoltán.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arról szólt, hogy a kulturális identitás miként erősítheti a migrációs nyomás idején az összetartozást. Az elmúlt év eseményei is igazolták, hogy Közép-Európának korábban nem látott kihívásokkal kell szembe néznie a modern kori népvándorlás időszakában – emelte ki, hozzátéve: hatékony, cselekvő érdekérvényesítésre van szükség, különben kultúránk olyan mértékben hígulhat fel, hogy elveszítheti karakterét.
A befogadás és a kultúrák összeolvadása része hagyományainknak, de a most tapasztalható jelenségek szétfeszítik a helyben talált kultúra kereteit.
Mint felidézte, öt esztendeje lépett hatályba Magyarország alaptörvénye, amely kimondja, hogy a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyek fenntartása, védelme a nemzet és az állampolgárok közös kötelességét képezik.

Kulturális beruházások
Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára szerint a kultúra szoros összefüggésben áll a gazdasági teljesítménnyel. Mint kifejtette, a kultúra mint klasszikus fogalom vonzóerőként hat a turizmusra, viselkedési kultúraként megbízható, a minőség iránt elkötelezett munkaerőt hoz, a csoportkultúra hat az intézmények, szervezetek teljesítményére, a regionális kultúra segít építeni a helyi képességekre, az össznemzeti kultúra pedig azt mutatja, miként bíznak meg egymásban a társadalom tagjai.
Tőkéczki László történész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának docense a visegrádi együttműködés kialakulásának történelmi hátterét vázolta fel. Kitért arra, hogy a négy nemzet között időnként felszínre kerülő bizalmatlanság az elmúlt évszázadok különböző nagyhatalmi törekvéseiből ered, és emiatt magas szintet érhet el a veszélyeztetettség érzése is. „A kiegyezés százötvenedik évfordulóján tisztázni kellene, hogy a Habsburgok saját dinasztikus érdekeik mellett igyekeztek figyelembe venni a birodalom területén élő minden nép érdekeit, éppen a kialakult viszonyok fenntartása érdekében” – mondta Tőkéczki László, aki szerint a visegrádi népek a hazafiság, a nemzeti identitás erősítésével tudják közös céljaikat is elérni.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója – García Lorcát idézve – úgy vélte, a színház az egyik legjobb eszköz egy ország építésére. Kitért arra a kiemelkedő adatra is, amely szerint tavaly 6,7 millió színházlátogató volt Magyarországon.
Hammerstein Judit, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: Magyarországot gazdag kultúrával rendelkező országként tartják számon a világban. „Magyarország kulturális potenciálja mindig is erősebb volt, mint gazdasági, politikai ereje, és ez a jövőben is így lesz”. A Balassi Intézet vezetője fontosnak nevezte, hogy a világban mindenütt élnek figyelemre méltó teljesítményt felmutató magyarok, akikre támaszkodni lehet a magyar kultúra külföldi népszerűsítésében. Szólt az ösztöndíjazás kiemelkedő szerepéről, a műfordításra fordított eszközökről és forrásokról, utóbbi kapcsán megjegyezte: a magyar irodalom külföldi elismertsége ma erősebb, mint valaha volt.
A konferenciát záró előadásában Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arról szólt, hogy a kormányzat kiemelt figyelmet fordít a kultúrára: 2010 óta egyaránt nőtt a könyvtárak, a muzeális intézmények, a múzeumlátogatók, közművelődési intézmények, közösségi színterek, közművelődési rendezvények és a művészeti szervezetek száma is. Elmondta, hogy immár mintegy ötszázmilliárd forint jut nemzeti forrásból kulturális beruházásokra, ami méreteiben a millenniumi időszakot idézi.