Terjedelmes interjút közölt a Magyar Idők Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség elnökével, aki beszél hamarosan lejáró elnöki mandátumáénak eredményeiről, a szervezet jövőbeni céljairól és arról, hogy újabb ciklusra jelölteti magát az írószövetség élére.

Közelgő közgyűlés
A Magyar Írószövetség december 10-én tartja tisztújító közgyűlését, ahol három évre választják meg a választmány tagjait, az pedig az elnökséget és az elnököt. A jelenlegi elnök, aki hat éve vezeti a szövetséget ismét jelölteti magát a szervezet élére. Céljairól, feladatairól így nyilatkozott: „Egy utolsó ciklus erejéig indulok újra az elnöki posztért, hogy befejezzem, amit elkezdtem. Három stratégiai pontja van a tervemnek: méltóképpen végigvezényelni az 1956-os programokat, s részt venni az Arany János Emlékévben. Székházunk ügyét továbblendíteni, hogy ne csak ingyen bérlői legyünk műemlék és történelmi épületünknek, hanem tulajdonosai. És megnyitni végre a régóta zárva tartott irodalmi kávéházát, ahová az ifjúságot szeretném becsábítani.”

1956 szellemi öröksége
Az eddig végzett munkával kapcsolatban az elnök büszkén sorolta milyen sok, változatos programmal csatlakozott a szervezet az 1956-os emlékévhez. A szövetség rendezett szavalóversenyt, tartott versszínházi premiert, három kategóriában – novellaíró, képzőművészeti és zenei – pályázatot hirdetett az ifjabb nemzedékek számára, elindította a Versek szódával című színházi talk-show-nk 1956-os sorozatát, október 5-én egy látványos kerítés-kiállítást hozott létre a szövetség székházának Bajza utcai és Városligeti fasori frontján, 1956 filmeken címmel filmklubot indított, továbbá flashmobokkal hívta föl a figyelmet az írók 1956-os szerepvállalására, illetve szakmai konferenciát szervezett írók, irodalomtörténészek részvételével, s nagyszabású emlékülést Parlament felsőházi termében. Mivel az emlékév még nem ért véget, van még tennivaló: készül a szövetség 1956-os emlék-weboldala, születőben van egy interjúalbum, azon írókkal, akik megjárták a forradalmat, és szerveznek épületfestészeti fényelőadást is.
„Azt hiszem, mindezen programmal, kiadvánnyal, akcióval méltóképpen adózunk 1956 szellemi öröksége előtt, és reményeink szerint az ifjúságot is megszólítjuk velük – nem csupán közönségként, de alkotóként is” – fogalmazott az elnök.

Szervezetet a digitális térben
A hosszabb távú feladatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a szervezet közérdekű feladatokat is ellát, így a nemzetközi kultúrdiplomáciában is jelen van. Kapcsolatot tart a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Íróakadémiájával, az Erdélyi Magyar Írók Ligájával, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságával, illetve a kárpátaljai Kovács Vilmos Irodalmi Társasággal.  
A közérdekű feladatok sorába tartozik az is, hogy az írószövetség nyilvános könyvtárat, íróiskolát működtet, tevékenyen részt vállal a közművelődés szervezésében és alakításában „napi gyakoriságú konferenciák, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, kiállítás-megnyitók, születésnapi köszöntések, emlékülések, versszínházi előadások, koncertek bonyolításával.”
Ugyanakkor arra is rámutatott Szentmártoni János, hogy az írószövetségnek új kihívásokkal is szembe kell néznie. „Megpróbáltunk a XXI. század kihívásaira releváns válaszokat keresni és adni. Például elhelyeztük a szervezetet a digitális térben, hogy reprezentáljuk létét és működését. Portálját nemrég meg is újítottuk, hiszen időről időre meg kell újulni, ha nem akarunk lemaradni. Évek óta használjuk a Facebook csatornáit is a közönségszervezéshez. Készül Instagram-oldalunk. Sarkig tártuk a székház kapuit a szélesebb közönség előtt is, hogy további olvasók és érdeklődők meghódítására induljunk” – hangoztatta az elnök, aki a beszélgetés végén azt is hangoztatta, mennyire fontos az, hogy képesek legyenek „megfogalmazni a szervezet új szerepét, feladatát és jövőképét ebben a radikálisan megváltozott kulturális térben.”