Két irodalomtörténész és egy író kapta idén a Déry-díjat
Az elmúlt pénteken, október 21-én két irodalomtörténész és egy író vehette át a Déry-díjat. A harminckét évvel ezelőtt alapított elismerés az irodalmi élet kimagasló alkotóit jutalmazza, s ez alkalommal Selyem Zsuzsa irodalomtörténész, író, esszéíró, Zoltán Gábor író, valamint Takáts József irodalomtörténész, kritikus kapta meg az elismerést.
Az özvegy végakarata
A díj az 1894. október 18-án született Déry Tibor Kossuth- és Baumgarten-díjas írónknak is emléket állít, az átadóünnepség minden évben a névadó születésének évfordulóján, október 18-án vagy ahhoz közeli időpontban történik. A díjat Déry Tibor özvegyének végakarata hozta létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak elismerését kívánta támogatni. Ennek megfelelően a Déry-díj nem pusztán egy eszmei értékkel bíró elismerés, de pénzjutalommal jár. Ennek forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is.
A díj kuratóriumának tagjai elismert irodalmárok, főtitkára pedig az Artisjus mindenkori főigazgatója.
Két irodalomtörténész és egy író
Ebben az évben három alkotó részesült a Déry Tibor Alapítvány elismerésében. Selyem Zsuzsa alkotásai között többségben vannak a publicisztikák és esszék, ám szépírói munkássága is jelentős. 1993 óta jelennek meg esszéi, tanulmányai, novellái és publicisztikái. Első esszékötetét Valami helyet címen publikálta 2001-ben, ezt követően körülbelül 2-3 évente jelentkezett új kötettel. Több munkája angolul, németül, franciául és románul is megjelent. 1997-ben, 2000-ben, és 2008-ban Látó-nívódíjat kapott, 1998-ban pedig elnyerte a Móricz Zsigmond öszöndíjat.
Zoltán Gábor első kötete, a Vásárlók könyve 1997-ben jelent meg, és megkapta a legjobb elsőkönyves szerzőnek évente odaítélt Bródy-díjat. Két novelláskötetét regények követték. Legutóbbi, Orgia című művét fél évtizedes kutatás után írta meg. A könyv az idei Könyvhétre jelent meg, s a Városmajorban lezajlott nyilas vérengzéseket dolgozza föl.
Takáts József irodalomtörténész, kritikus 2002-ben írta jelentős művét, a Modern magyar politikai eszmetörténet című munkáját, amely eredetileg egyetemi tankönyvnek készült. Eddigi utolsó kötetét, politikai eszmetörténeti tanulmányai gyűjteményét A megfelelő ötvözet címmel az Osiris Kiadó adta ki 2014 végén. A kötetért a szerző 2016-ban Artisjus-díjban részesült. De korábban, 2005-ben megkapta a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét, 2007-ben Palladium-díjat, 2009-ben pedig Balassa Péter-díjat vehetett át.
Kossuth-díjas nem kaphatja meg
A Déry-díj kuratóriumát az vezeti a díjazottak kiválasztásnál, hogy ki milyen író. Általában olyan szerzőknek ítélték oda az elismerést, akik kimaradtak az állami díjakból. A politikailag és irodalmi áramlatoktól független díj odaítélésének egyetlen kitétele, hogy Kossuth-díjas alkotó nem kaphatja meg.
Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor.
Az özvegy végakarata
A díj az 1894. október 18-án született Déry Tibor Kossuth- és Baumgarten-díjas írónknak is emléket állít, az átadóünnepség minden évben a névadó születésének évfordulóján, október 18-án vagy ahhoz közeli időpontban történik. A díjat Déry Tibor özvegyének végakarata hozta létre, aki vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak elismerését kívánta támogatni. Ennek megfelelően a Déry-díj nem pusztán egy eszmei értékkel bíró elismerés, de pénzjutalommal jár. Ennek forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is.
A díj kuratóriumának tagjai elismert irodalmárok, főtitkára pedig az Artisjus mindenkori főigazgatója.
Két irodalomtörténész és egy író
Ebben az évben három alkotó részesült a Déry Tibor Alapítvány elismerésében. Selyem Zsuzsa alkotásai között többségben vannak a publicisztikák és esszék, ám szépírói munkássága is jelentős. 1993 óta jelennek meg esszéi, tanulmányai, novellái és publicisztikái. Első esszékötetét Valami helyet címen publikálta 2001-ben, ezt követően körülbelül 2-3 évente jelentkezett új kötettel. Több munkája angolul, németül, franciául és románul is megjelent. 1997-ben, 2000-ben, és 2008-ban Látó-nívódíjat kapott, 1998-ban pedig elnyerte a Móricz Zsigmond öszöndíjat.
Zoltán Gábor első kötete, a Vásárlók könyve 1997-ben jelent meg, és megkapta a legjobb elsőkönyves szerzőnek évente odaítélt Bródy-díjat. Két novelláskötetét regények követték. Legutóbbi, Orgia című művét fél évtizedes kutatás után írta meg. A könyv az idei Könyvhétre jelent meg, s a Városmajorban lezajlott nyilas vérengzéseket dolgozza föl.
Takáts József irodalomtörténész, kritikus 2002-ben írta jelentős művét, a Modern magyar politikai eszmetörténet című munkáját, amely eredetileg egyetemi tankönyvnek készült. Eddigi utolsó kötetét, politikai eszmetörténeti tanulmányai gyűjteményét A megfelelő ötvözet címmel az Osiris Kiadó adta ki 2014 végén. A kötetért a szerző 2016-ban Artisjus-díjban részesült. De korábban, 2005-ben megkapta a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét, 2007-ben Palladium-díjat, 2009-ben pedig Balassa Péter-díjat vehetett át.
Kossuth-díjas nem kaphatja meg
A Déry-díj kuratóriumát az vezeti a díjazottak kiválasztásnál, hogy ki milyen író. Általában olyan szerzőknek ítélték oda az elismerést, akik kimaradtak az állami díjakból. A politikailag és irodalmi áramlatoktól független díj odaítélésének egyetlen kitétele, hogy Kossuth-díjas alkotó nem kaphatja meg.
Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben. A korábbi díjazottak között szerepelnek olyan írók-költők, mint Csoóri Sándor, Bán Zsófia, Csukás István, Esterházy Péter, Spiró György és Ottlik Géza, illetve olyan irodalomtörténészek, kritikusok, esszéisták, mint Csűrös Miklós, Ferencz Győző, Kovács Sándor Iván, Lengyel András, Németh G. Béla és Radnóti Sándor.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból