Egy irodalmi táborból nem hiányozhat semmi. Például a nyárra időzített, Visegrád Mogyoróhegyen megtartott robbanékony irodalmi tábornak megfelelően sör és még több sör, határtalan jókedv és persze magas röptű gondolatok a szakmailag keményen megalapozott programokon belül. Együtt és külön, részleteiben, bárhogy. Utóbbira példa a Szakonyi Károly és Spiró György írókkal folytatott, Erős Kinga kritikus, szerkesztő navigálta, múltba-kalauzoló beszélgetés. De ne rohanjunk ennyire előre…
Tábori béke, irodalmi műhelyek
Július huszadika és augusztus negyedik között idén is Visegrádra költözött a Kollár Árpád költő, szerkesztő elnöksége alatt működő, az elmúlt időszakban intenzív és eredményes irodalmi életet élő Fiatal Írók Szövetsége. A környék, amellett, hogy egészen a Dunáig és a szomszédos hegyekig ellátni onnan, a tábori béke mellett komoly irodalmi műhelyek, beszélgetések és könyvbemutatók helyszíne volt.
Így került sor a FISZ-könyvek bemutatójára, amelyen Gál Soma, Makai Máté próza- , Hyross Ferenc verseskötettel mutatkozott be a közönségnek. A szerzőket Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő kérdezte. És a könyvbemutatók számbavételének még mindig nincs vége. Purosz Leonidaszt A városnak meg kell épülnie című első verseskötetéről Szekeres Nikoletta faggatta, nem mellesleg Lanczkor Gábort is, akinek szintén a FISZ-nél adták ki Nem élhetsz odabentről című tanulmánykötetét. Utánuk még nem zárult a sor. A Horizontok című világirodalmi sorozat szerkesztői, Izsó Zita, Lesi Zoltán, Urbán Bálint és Zelei Dávid beszéltek röviden és frappánsan a cseh Petr Hruška (Mondom neked), az ír Seamus Heaney (Élőlánc), a portugál João Tordo (Memory Hotel) és az argentin Samanta Schweblin (Reményvesztett nők) című kötetekről. A bemutatót Urbán Bálint gitárjátéka tette izgalmassá, az ehhez hasonló, sokszor szokványos események unalmas hangulatánál jobbá.

Sör- és paprikás krumpli főzés
A bemutatók és beszélgetések mellett a délelőttökre és a kora délutánokra szervezett – egyetemi szemináriumok színvonalát megközelítő – műhelyek vonzották a fiatalokat, szépen csoportosultak az asztalok körül. A műfordító szemináriumot Eleket Dóra író, műfordító, a kritika műhelyt Szirák Péter kritikus, az Alföld folyóirat főszerkesztője, a prózát Kiss Noémi és Márton László írók, a lírát Balázs Imre József és Lanczkor Gábor költők vezeti. A felhozatalra tehát nem lehetett panasz. Lanczkornál a meghívott vendég Orcsik Roland író, költő, műfordító, illetve a Tiszatáj folyóirat szerkesztője volt, aki Domonkos István két versét hozta el meglepetésül és sokak okulására. A műhelyek jó hangulatban, felszabadultan, mégis komolyan teltek, és annyira gyorsan, hogy alig vettük észre közben az időt. Az idő szokásához híven múlogatott, a Mucha Attila író, -- nem különben egy most megjelent nagyszerű és hasznos, az otthoni sörfőzés mikéntjébe beavató könyv, a Konyha, sör, főzés című szerzője – főzte paprikás krumpli illata a visegrádi éjszakában egy titkos szeánszon felszálló füstté lényegült át. Fogyott a sör, mert meleg volt, fogyott a sör, és nőtt a jókedv.  Szétömlött mindenkiben, mint… de ha már irodalmi táborról írok, nem engedem meg magamnak a költői elkalandozást.

Forradalom és szépirodalom
Olyan nagyságok fordultak meg a táborban, mint Takács Zsuzsa, Visky András, Cserna-Szabó András, Térey János, Papp András, Szakonyi Károly és Spiró György. Ehhez visszakanyarodva, a beszélgetés témája az 56-os forradalom és szabadságharc továbbélése volt, Szakonyi hosszan mesélte, hogyan is néztek ki számára azok a napok, míg Spiró nem egyszer határozott, sokak számára talán megkérdőjelezhető mondataival jelölte ki a beszélgetés irányát. Például a holokauszt művészi termékei, beleértve a filmeket is, kaptak tőle hideget-meleget, inkább hideg, tárgyi megfogalmazását annak, miért vállalhatatlanok, kritikai mércével mérve értékelhetetlenek egyes, a témát megragadni próbáló művek. Spiró meglátása, hogy a szépirodalom segítségével a történelem könnyebben megismerhető a száraz történelemtudománynál. Úgy látja, a szabadságharc remek téma, annál is inkább, mert a forradalom teremtette élethelyzet a tényleges emberi természet megmutatkozását vonja maga után. Fontos irodalmi műként, mi több, remekműként emlegette Térey János és Papp András Kazamaták című darabját, utóbbi szerző a táborban is bemutatkozott a FISZ-nél frissen megjelent, Vadpénz című kötetével.
Visegrád zsizseg rád, állt mindenfelé a Kovács András Ferenc Marosvásárhelyen élő költő nevéhez köthető szöveg, és aki, akárcsak egy napot, de megfordult a táborban, könnyen engedett ennek az érzésnek és egyhamar nem felejti el.