Sajtótájékoztatót tartott kedd délelőtt a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Ünnepi Könyvhét szervezője, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. A csütörtökön kezdődő, 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok részleteiről Kocsis András elnök és Kersztúry Tibor igazgató beszélt, a könyvheti újdonságokról pedig Tarján Tamás irodalomtörténész adott összefoglalót.

Nyolcvan településen rendezik meg a könyvhetet
Kocsis András, az MKKE elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a magyar könyvszakma fantasztikus egységet képvisel, dacára annak, hogy évről évre sok nehézséggel kell megküzdenie. Idén például – mutatott rá Kocsis – az Ünnepi Könyvhétre való készülés során azzal szembesült a szakma, hogy a Nemzeti Kulturális Alap nem tudja támogatni kisebb kiadókat, így nekik maguknak kell kigazdálkodniuk a könyvhéten való részvétel tetemes költségét.
Kereszúry Tibor, az egyesülés igazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Magyar Örökség díjjal kitüntetett Ünnepi Könyvhét igazi nemzeti kuriózum, hiszen – fogalmazott –nincs Európában olyan rendezvény, amely a kortárs írott kultúra teljes seregszemléjét kínálja a nyelvterület minden jelentősebb településén.
Idén egyébként határon innen és határon túl, összesen nyolcvan településen rendezik meg a könyvhetet. Hogy a rendezvény országos jellegét még jobban kiemelje, a MKKE, öt éve bevezették, hogy valamelyik vidéki nagyvárosban országos megnyitót is tartanak. Ebben az évben Gyulán, Szabó Tibor Benjámin szavaival kezdődik a könyvhét. Budapesten, a hagyományos helyszínen, a Vörösmarty téren Eszterházy Péter nyitja meg a könyvhetet. A rendezvény első napján – ugyancsak a megnyitó események keretei között – adják át a Szép Magyar Könyv díjakat.
Az egyesülés igazgatója arra is kitért, hogy idén tizenötödik alkalommal szervezték meg a gyermekkönyvnapokat, azzal a céllal, hogy a digitális kultúrában nevelkedő gyerekhez közelebb kerüljön az olvasás, a könyv szeretete. Hogy a kezdeményezés nem hatástalan, azt az is mutatja, hogy az elmúlt másfél évtizedben a gyermekkönyvek forgalma megduplázódott.

Több, mint ezer dedikálás, másfélszáz pavilon, kétszáz kiadó
A részletekkel kapcsolatban érdemes elmondani, hogy ebben az évben a Vörösmarty téren több, mint ezer dedikálás lesz, viszont a források szűkössége miatt csak egy színpadot állítanak a szervezők. Így a korábbi nagyszínpad helyén ez alkalommal az olvasók, nézelődők, érdeklődők számára építenek hatalmas pihenősátrat.
Az oroszlános kút mellett álló színpadon azonban a hagyományos programok várják az érdeklődőket, újdonság, hogy ezeket most maguk a kiadók szervezik.
Szombaton természetesen idén is várja a könyvmolyokat a Könyvek Éjszakája, ahol közönségcsalogató programokkal, borkóstolással, mindenféle érdekes rendezvényekkel, éjfélig tartó nyitva tartással kedveskednek a kiadók az érdeklődőknek.
Érdemes elmondani azt is, hogy a könyvheti könyvlistán kizárólag magyar szerzők szerepelhetnek, s idén háromszázhuszonhárom kötettel rukkolnak elő a kiadók. A Vörösmarty téren másfélszáz pavilonban kétszáz hazai és határon túli kiadó várja majd az idén is bizonyára több százezer látogatót, hiszen – hangsúlyozta Kereszúry Tibor – az Ünnepi Könyvhét az ország legismertebb kulturális rendezvénye.

Erotika tekintetében ilyen erős könyvhetünk még nem volt
Tarján Tamás irodalomtörténész a kínálatról beszélve elmondta, ő úgy érzi, az ünnepi könyvhéten minden egyes könyv rokoni viszonyba kerül egymással, ezt húzza alá az a magas színvonal, amit – egy-két kötet kivételével – az ünnepre megjelenő kötetek mutatnak.
Elismerte, hogy akad néhány kakukktojás, gyenge silány munka, néhány éretlen kötet is szerepel a listán, és az is tény, hogy néhány kiadó kötetére ráférne a külalaki szépítés, hiszen sajnos nem látszik rajtuk, hogy a legnagyobb magyar könyvünnepre jelentek meg, de ezzel vége is a kritikai résznek. A megjelenő kötetetek túlnyomó többsége igazi remekmű, vagy izgalmas, eredeti alkotás.
Érdekességként megemlítette azt is, hogy az Ünnepi Könyvhét és Gyerekkönyvnapok kínálatában ez alkalommal a gyermekkönyvek és felnőtt könyvek egy része összecserélhető egymással. Némelyik kötet könnyen adható gyerekek kezébe, másokat érdemes felnőtteknek is elolvasnia.
A megjelenő könyvek között kevés a humoros írás és sok az igényes történelmi lektűr. Dráma, színház témában alig jelent meg könyv, viszont a líra ez alkalommal nagyon erős, és ugyancsak bőséges a szépirodalmi kínálat. A történelmi munkák közül sokféle kiadványból válogathatnak az érdeklődők, talán legerősebbek a világháborúval, holokauszttal foglalkozó vonalak, de érdekes módon, 1956-ra a könyvhét ez alkalommal nem reflektál. Szintén gazdag az ismeretterjesztő művek kínálata, de ebben a kategóriában az idén viszonylag kevés említésre méltó művet hoztak a kiadók. Ami viszont tény: Erotika, szexualitás, pornográfia tekintetében ilyen erős könyvhetünk még nem volt.
Egyedülálló, hogy Lackfi János öt újdonsággal is jelentkezik a könyvhétre, s így ő vezeti az ünnepi könyvhetet. Tarján Tamás Lackfi egyik kötetét megemlítve idézett a szerzőtől: Milyen Magyarországot szeretnénk? Olyat, amilyenben kolbászból van a kolbász… Nos, tette hozzá az irodalomtörténész, én olyan Magyarországot szeretnék, ahol könyvből van a könyvhét.