Ihletett olvasó
Supka Géza úgy képzelte el a könyves ünnepet 1927-ben, hogy „az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.” Ennek megfelelően írók és olvasók találkozása, sőt találkozássorozata nem hiányozhat a könyves ünnepről.
A Könyvtárellátó Nonprofit Kft pavilonja előtt is sokan dedikáltak, ám az nem meglepő, hogy befutott írók, neves szerzők asztalához tucatnyi olvasó szegődik, hogy aláírást kérjen, vagy néhány szót válthasson az alkotóval.
Érdekesebb azonban, amikor fiatal, első könyves szerzőhöz érkeznek az első felfedezők, első olvasók, első rajongók, s köztük olyanok is, akik talán még olvasni sem tudnak. Úgy tűnik, Szappanos Csenge könyve, a Pagoda Parfé sokaknak lesz kedves mesekönyve.
A szerzőről, vagyis inkább művéről érdemes elmondani, hogy amolyan szecessziós polihisztorként Csenge maga írta és illusztrálta a kötetet, de még a mesét megalapozó élményeket is személyesen szedegette össze egy hosszúra nyúlt kínai utazáson.
És, ha már szóba került, érdemes elmondani azt is, hogy a varázslatos mesekönyvben megjelenő keleti történet nem pusztán fantázia szülte, játékos kaland, de sok részletében hiteles, a klasszikus kínai meséket idéző elbeszélés.
Hogy népszerűsége ennek a ténynek köszönhető-e vagy egyszerűen annak, hogy Szappanos Csenge rajzai és mesefűzése képes megszólítani a gyerekeket, azt nem tudom megmondani, de tény, hogy az apró olvasók őszinte rajongással fogadták a kötetet.
Még olyan olvasó is akadt, aki ihletet merítve a történetből, maga is megrajzolta a legérdekesebbnek tűnő szereplőket, jeleneteket, s legjobban sikerült művét elhozta a szerzőnek. Na, talán nem a legjobbat, de az egyiket.
Hadd írjam ide, amit néhány hete, a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Csukás István üzent a pályatársaknak: „Úgy tűnik, egyre több tehetséges író, költő kap kedvet a gyerekirodalomhoz, aminek szívből örülök. Csak biztatni tudom őket, mert ez egy nagyon izgalmas része az alkotói pályának, és nem mellékesen óriási sikereket lehet itt elérni”.
A Könyvtárellátó Nonprofit Kft pavilonja előtt is sokan dedikáltak, ám az nem meglepő, hogy befutott írók, neves szerzők asztalához tucatnyi olvasó szegődik, hogy aláírást kérjen, vagy néhány szót válthasson az alkotóval.
Érdekesebb azonban, amikor fiatal, első könyves szerzőhöz érkeznek az első felfedezők, első olvasók, első rajongók, s köztük olyanok is, akik talán még olvasni sem tudnak. Úgy tűnik, Szappanos Csenge könyve, a Pagoda Parfé sokaknak lesz kedves mesekönyve.
A szerzőről, vagyis inkább művéről érdemes elmondani, hogy amolyan szecessziós polihisztorként Csenge maga írta és illusztrálta a kötetet, de még a mesét megalapozó élményeket is személyesen szedegette össze egy hosszúra nyúlt kínai utazáson.
És, ha már szóba került, érdemes elmondani azt is, hogy a varázslatos mesekönyvben megjelenő keleti történet nem pusztán fantázia szülte, játékos kaland, de sok részletében hiteles, a klasszikus kínai meséket idéző elbeszélés.
Hogy népszerűsége ennek a ténynek köszönhető-e vagy egyszerűen annak, hogy Szappanos Csenge rajzai és mesefűzése képes megszólítani a gyerekeket, azt nem tudom megmondani, de tény, hogy az apró olvasók őszinte rajongással fogadták a kötetet.
Még olyan olvasó is akadt, aki ihletet merítve a történetből, maga is megrajzolta a legérdekesebbnek tűnő szereplőket, jeleneteket, s legjobban sikerült művét elhozta a szerzőnek. Na, talán nem a legjobbat, de az egyiket.
Hadd írjam ide, amit néhány hete, a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Csukás István üzent a pályatársaknak: „Úgy tűnik, egyre több tehetséges író, költő kap kedvet a gyerekirodalomhoz, aminek szívből örülök. Csak biztatni tudom őket, mert ez egy nagyon izgalmas része az alkotói pályának, és nem mellékesen óriási sikereket lehet itt elérni”.
Egypercesek
Elhunyt Nemere István író, műfordító
Halálhírét felesége, Szentgyörgyi Judit hozta nyilvánosságra közösségi oldalán
Egy kicsit késtem…
Fél évszázaddal múlva vittek vissza egy könyvet a könyvtárba
Női sorsvallomások egy csokorban
Huszonegy asszony a huszonegyedik századból