Nemzetközi Zrínyi-konferenciát és horvát–magyar könyvbemutatót tartottak az elmúlt héten Zágrábban. Magyarország Zágrábi Nagykövetsége és Zágrábi Magyar Intézet, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete és a Horvát Történettudományi Intézet közösen szervezte meg a szigetvári hős halálának négyszázötvenedik évfordulója alkalmából tartott nemzetközi Zrínyi-konferenciát.

A horvát–magyar együttélés fordulópontjai
A május 5-én Zágrábban, Zrínyi Miklós és kora (horvátul Nikola Zrinski Sigetski i njegova doba) címen meghirdetett tanácskozást a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság mellett a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia is támogatta.
A konferencián mutatták be a horvát tudományos életnek a Horvát Történettudományi Intézet és az MTA BTK Történettudományi Intézet közös kiadásában, teljesen kétnyelvű formában nemrég megjelent A horvát–magyar együttélés fordulópontjai / Prekretnice u suživotu hrvata i mađara című horvát–magyar nyelvű, vaskos tanulmánykötetet is. A könyv a 2014. február elején, Budapesten tartott nagyszabású magyar–horvát tudományos tanácskozás előadásainak tanulmányváltozatait tárja a horvát és a magyar olvasók elé.

Horvát grófból magyar arisztokrata
A horvát, magyar és szlovén előadók részvételével lezajlott tudományos ülésen Fodor Pál az MTA BTK főigazgatója bevezető előadásában a legújabb kutatások alapján az 1566. évi nagy török hadjáratot és Szigetvár védelmét mutatta be. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy 1566 kora őszén Szigetvárnál Szulejmán szultán halála és Zrínyi Miklós példás helytállása az Oszmán Birodalom bukásának kezdetét is jelentette. A világhódító szultán ugyanis hét magyarországi hadjárata ellenére sem tudta megvalósítani nagy célját, Magyarország teljes megszállását és a „bécsi király” legyőzését.
Pálffy Géza, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője korunkhoz is szóló referátumában azt vizsgálta, hogy a vitathatatlanul horvát származású szigetvári hős a mohácsi csata utáni néhány évtizedben hogyan váltott Horvátországból Magyarországra hazát és lett nem csupán a Magyar–Horvát Királyság, de még az I. Ferdinánd király uralkodása alatt Közép-Európában létrejött Habsburg Monarchia politikai elitjének és nemzetek feletti arisztokráciájának is igen meghatározó képviselőjévé. A horvát grófból magyar arisztokratává emelkedő, elkötelezett törökellenes katonára és politikusra joggal lehet büszke minden horvát és magyar, sőt akár osztrák és cseh polgár is, hiszen valamennyien Közép-Európa közös hősének tarthatjuk a szigetvári hőst.

Újonnan azonosított források
Ugyancsak érdekes előadással gazdagította a Zrínyi-képet Sokcsevits Dénes, aki felvázolta a szigetvári hős horvátországi kultuszának fejlődését a 19. századtól egészen napjainkig. Varga Szabolcs, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola tanára Zrínyi szigetvári kapitányságáról
Bene Sándor, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa pedig a politikus, katona és költő Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmének újonnan azonosított forrásairól beszélt.
A horvát és magyar történészek közös munkája az előzetes elképzelések szerint – „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság támogatásával – további konferenciákkal és értékes kiadványokkal folytatódik.