Nyolcvannégy éves korában, hosszú rákbetegség után vesztette életét a világhírű olasz író, filozófus, egyetemi professzor Umberto Eco. A kortárs irodalom és kultúra egyik legnagyobbja az 1980-ban megjelent A rózsa neve című regényével vált világhírűvé. Matteo Renzi olasz kormányfő úgy fogalmazott, hogy az író halála hatalmas veszteség, írása, hangja, embersége, élénk gondolatai hiányozni fognak, emellett részvétét fejezte ki családjának. Eco sokak szerint egy személyben modernizálta az olasz kultúrát.

Pályafutása
Umbero Eco 1932.-ben született Alessandriában, egy Észak-olasz kivárosban. A Foucault-inga című regényében mesél itt eltöltött gyermekéveiről, alteregója, Jacopo Belbo írásain keresztül. Alma matere a Torinói egyetem volt, ahol 1954-ben doktorált filozófiából. Ezt követően több észak-olasz egyetemen is tanított, a torinói mellett Milánóban és Bolognában is. Utóbbi egyetemen a szemiotika professzorának nevezték ki. Rengeteg vendégelőadást tartott különböző világhírű egyetemeken, valamint elnöke és tagja volt több olasz és nemzetközi társaságnak. Mindeközben szerkesztőként dolgozott a Radiotelevisione Italiana-nál és a Bompiani kiadónál egészen 1975-ig.

A rózsa neve
A világhírt Umberto Eco számára kétségtelenül az 1980-ban megjelent Rózsa neve című könyv hozta meg. Eco egyedi személyisége remekül visszaköszön abban a válaszában, amit a kérdésre adott, hogy mi ihlette e művét? Azt válaszolta: „meg akartam ölni egy szerzetest.” Ez a terve egyébként rendkívül sikeres volt, hiszen a műben nem egy, hanem sokkal több szerzetest is megölt. Viccet félretéve, a mű tényleg Pazar, egy középkori krimi, mely egy Bencés kolostorban játszódik a tizennegyedik században. A regény hangulata kellően sejtelmes, néhol hidegrázós, miként az egy krimihez dukál, ám mint filozófiai-történelmi regény is megállja a helyét, hiszen rengeteg érdekes vallástörténeti eseményt pedzeget az író. A téma egyébként sem áll tőle távol, korábbi doktori disszertációját ugyanis a Tomista filozófiáról írta. 2011-ben Eco megjelentetett egy átdolgozott kiadást is, egyrészt javítva az apróbb hibákat, másrészt pedig a latin mondatok kerültek lefordításra. Ugyanis a szereplők itt-ott egyszer csak latinra váltanak, a kevésbé latinprofesszor vagy pap olvasónak pedig ez igen zavaró lehetett. A könyvből egyébként nagy sikerű film is készült Sean Connery és Christian Slater főszereplésével.

Munkássága
A tudományos életben a világhírt irodalomelméleti írásaival szerezte meg, de több tanulmányt is írt a tömegtájékoztatásról és a modern kultúráról. Ezek közülük a legismertebbek talán A nyitott mű poétikája és A hiányzó struktúra. E műveiben Eco a művészi alkotás és a tömegkommunikációs eszközök kapcsolatát, valamint a műalkotás többértelműségét boncolgatta.
Meg kell még említeni a Hogyan írjunk szakdolgozatot  című könyvet, amely szellemes iránymutató főiskolások, egyetemisták, doktoranduszok és mások számára, ha komolyabb dolgozatírásra kerül majd sor.
Komolyabb művei közé tartoznak még A tegnap szigete, ami egy hajótörött montferratói ifjú elmélkedéseit írja le a 17. századból, és a Baudolino, mely egy fiú életéről szól, akit Barbarossa Frigyes vett maga mellé, és tanítatta ki.
Umberto Eco személyében a világ egy páratlan stílusú embert tisztelhetett, aki kimagasló műveltségével, egyedi látásmódjával, remek humorával és pazar irodalmi, illetve tudományos munkásságával a huszadik század legnagyobb alakjai közé emelkedhetett.